Kik hozzák a nyarat?

Debrecen - Sokan nem tudják, hogy villásfarkúink ­nélkülözhetetlen ­munkát végeznek ­a ­természetben.

Közeleg az április, és ezzel fecskéink visszatérte is. Hogy hányan vészelik át a hosszú utat, nem számszerűsíthető, de annyi biztos, hogy az elmúlt években tapasztalt folyamatos állománycsökkenésük egyik oka maga az út, míg hazatérnek. Annak ellenére, hogy mindhárom fecskefaj védett, módszeres és nagymértékű pusztításukat a hatályban lévő szabályozások sem mérséklik.

A szakértői becslések szerint a partifecskék száma harminc, a füstifecskéké negyvennégy, a molnárfecskéké pedig csaknem hatvanöt százalékkal esett vissza az elmúlt tíz esztendőben. Az elmúlt öt évben lezajlott európai kezdeményezés, a Madáratlasz program magyarországi felméréssorozata hazánk összterületének és az egyes madárfajaink fészkelő állományának nyolcvan százalékát fedte le, így a jövőre megjelenő hazai Madáratlaszban egy minden eddigiektől pontosabb állománybecslésre számíthatunk a fecskéket illetően.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberét, Veszelinov Ottót arról kérdeztük, mik a fő okai a fecskeállomány csökkenésének, milyen következményekkel járhat, ha a borús előrejelzések valóra válnak, és néhány év után már csak a lakatlan sárfészkek maradnak az eresz alatt.

– Fecskefajaink állománycsökkenését nehéz számszerűsíteni, mert minden évben változó számban térnek vissza. A fiatal madarak még nem az előző évi helyükre repülnek, illetve sok fiatal pusztul el útközben is – tájékoztatta a Naplót Veszelinov Ottó, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihar megyei szervezetének szakembere.

Nagy a meleg, kevés a víz

A fecskék számának drasztikus csökkenése összetett probléma. Az első és legfontosabb oka a klímaváltozás – magyarázza a szakértő. – Egyre melegebbek a nyarak, s ez megviseli a fecskéket, hiszen hosszú távú vonulók. Átrepülik a Szaharát, eljutnak Közép-vagy Dél-Afrikáig. Az egyre nagyobb méretű sivatag és az egyre kevesebb csapadék miatt kevesebb táplálékot tudnak találni. A második probléma, hogy fecskéink élőhelyei átalakulnak. A füstifecske esetén például az állattartás nagyon fontos kritérium. Mivel az elmúlt 15-20 évben eléggé lecsökkent a hazai állatállomány, kevesebb a rovar, ami táplálék gyanánt szolgál számukra. Azt is kevesen tudják, hogy a fecske a leghatékonyabb szúnyogirtó.

Milliós pusztítás

A szakértő szerint ahhoz, hogy sok fecskénk pusztul el útközben, a vadászatok is hozzájárulnak, hiszen a közel-keleti, észak-afrikai és mediterrán országokban sajnos milliós nagyságrendben pusztítják el hazavonuló énekesmadarainkat. Észak-Afrikában és Egyiptomban például hosszú kilométereken kifeszített hálókkal fogják be ezeket a madarakat, míg Máltán, Olaszországban és Franciaországban több évtizedes hagyomány a fogságba ejtésük. Veszelinov Ottótól azt is megtudtuk, hogy táplálékszerzés céljából is vadásszák, piacon árulják a fecskéket.

Mi tehetünk mi?

Mivel a füstifecskék sárból építenek maguknak fészket, sárgyűjtőhelyet is kialakíthatunk, kihelyezhetünk műfecskefészkeket is, hogy elősegíthessük a fészkelést. A fecskefészek leverése helyett pedig fecskepelenkával védekezhetünk a szennyezés ellen. Hatósági engedély birtokában lehet csak fecskefészket eltávolítani, és csak indokolt esetben, kizárólag költési időszakon kívül. Mivel április elejétől fecskéink visszaköltöznek, a késő őszi időszakig fészkeik védettek – tudtuk meg Veszelinov Ottótól.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihar megyei szervezete április 13-án és 14-én gyakorlattal még nem rendelkező érdeklődőket vár kezdő madarászképzésére, hiszen a természet védelmét nem lehet elég korán a fiatalok fejébe fecskendezni.

Ne hagyjuk szó nélkül a pusztítást!

Sokan nem tudják, vagy nem foglalkoznak azzal, hogy a madarakhoz hasonlóan védett fecskefészkek leverése egész évben tilos, a költési időszakon kívül azonban engedélyeztetni lehet az épületszigetelések és felújítások által érintett fészkek eltávolítását. Amennyiben a fecskefészkek illegális eltávolítását tapasztaljuk, különösen az áprilistól kezdődő költési időszakban, akkor gyorsan és egyszerűen tudjuk értesíteni a hatóságokat. Bizonyító fotók készíthetők a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.

Küldjünk néhány soros tájékoztató e-mailt a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére. A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzeti park címére is eljuttatni – javasolja honlapján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

SZD