Gyermekkori álma lett a hivatása

Debrecen - Furcsa módon a szakma nehézsége épp az, ami a szépsége is: nincs két egyforma szituáció. Lakatos Máté, a HungaroControl légiforgalmi irányítója hivatásáról nyilatkozott a Hajdú-bihari Naplónak, valamint tapasztalataiba adott betekintést.

Kiből lehet légi forgalmi irányító, mit érdemes tudni a szakmáról?

A HungaroControl távolkörzeti és közelkörzeti irányítói, valamint a toronyirányítás a Magyarország légterében mozgó gépek biztonságos közlekedéséért felel. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a szakma az emberi képességek maximumára épít, hiszen csak a kivételes készségekkel és tehetséggel rendelkező emberek válhatnak irányítókká. Az egyik kollégám fogalmazta meg ezt nagyon találóan, amikor azt mondta, a légi forgalmi irányítók nem szuperhősök, de szuperképességekkel rendelkeznek. Ha összegezni szeretném, milyen a jó irányító, a következő tulajdonságokat kell megemlítenem: türelmes, kitartó, jól kezeli a stresszhelyzeteket, gondolkodása logikus, kreatív problémamegoldás jellemzi, gyorsan képes dönteni, és meri vállalni a felelősséget a döntéseiért. Mindehhez még hozzávehetjük, hogy jó csapatjátékos, mert a mi munkánk jól összehangolt csapatmunka.

Melyek az első próbatétel nehézségei, miből áll a FEAST teszt?

Az úgynevezett FEAST teszt a jelentkezők előtt álló egyik legkomolyabb kihívás. Olyan képességeket mér, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet fejleszteni, és később a tanfolyamon nem biztos, hogy végig tud menni az, aki mondjuk csak másodjára írta meg sikeresen. A FEAST többek között a térlátást, logikai készségeket, memóriát vizsgálja, de tartalmaz angol nyelvű tesztet is. Ez utóbbi készség, tehát az angolnyelv-tudás a legkönnyebben fejleszthető. A feladatok is angol nyelvűek, így fontos is, hogy a jelentkező jól megértse, pontosan mit is kell tennie.

Pontosan hány lépcsős a felvételi?

A légi forgalmi irányítói tanfolyamra jelentkezőket a kollégáim ötlépcsős, összetett folyamatban választják ki. Az első lépcső a már említett FEAST teszt, amit a repülőorvosi vizsgálat követ. A jelentkezés legújabb eleme az úgynevezett élettani vizsgálat. Ezzel párhuzamosan elvégeznek egy védelmi háttérellenőrzést is, és ha minden szempontból megfelel a jelentkező, akkor következhet az utolsó lépcsőfok, az Assessment Center (AC). Itt a jelentkezőket négyfős csapatokban hívják be, és nyolc szakember – négy légi forgalmi irányító és négy HR-es kolléga, köztük pszichológus is – értékeli a jelöltek teljesítményét. Az AC-n olyan kompetenciákat vizsgálnak, amelyeket a kiválasztás korábbi szakaszaiban nem, és amelyek a munkakör betöltése szempontjából lényegesek. Figyelik például, hogy a jelöltek mennyire alkalmasak a csapatmunkára, együttműködésre, milyen a kommunikációjuk, a tanulási képességeik. De ugyanennyire fontos, hogyan viszonyulnak saját magukhoz, illetve a saját teljesítményükhöz, mennyire nyitottak a visszajelzésekre, kritikákra, képesek-e mindezt beépíteni a munkájukba.

Miért épp ezt a hivatást választotta, mi motiválta abban, hogy légi forgalmi irányító legyen?

Sok jelentkezővel ellentétben én már egészen korán tudtam, hogy létezik a légi forgalmi irányítói szakma, mivel édesapám pilóta volt a Magyar Honvédségnél, később civilben is. Kis koromban jártam katonai irányítótoronyban, és már akkor megtetszett, hogy fölülről ráláthatok a repülőtérre, láthatom, amint odalenn a gépek mozognak, végrehajtják azokat az utasításokat, amelyeket az irányítók adnak nekik. Éppen ezért, amikor jelentkeztem, az volt a célom, hogy tornyos irányító legyek. A pilóta szakma nem állt hozzám közel, nem tetszett az az életforma, állandóan vándorolnak, másik bázison vannak, kevés időt töltenek itthon. Úgy gondoltam, az irányításban tudok a leginkább kiteljesedni.

Melyek a szakma szépségei, illetve nehézségei? Mi az, amit a leginkább szeret a hivatásában?

A szakma szépsége már önmagában az, hogy a repülőgépeket, illetve a légi forgalmat irányíthatjuk, hogy rengeteg légi jármű követi az utasításainkat. Rajtunk múlik, hogy adott esetben milyen hatékonyan tudjuk a forgalmat szervezni. De ugyanígy a szépségei közé tartozik, hogy minden nap más, nincs két ugyanolyan nap, nincs két ugyanolyan forgalmi szituáció – ezzel együtt gyakoriak a sikerélmények. És furcsa módon a szakma nehézsége épp az, ami a szépsége is: tehát, hogy nincs két egyforma szituáció, minden egyes helyzetben csúcsformában kell lenni, megfelelő döntést kell hozni. Olyan döntést, amelyért vállalni kell a felelősséget, és nyilván, ha valami nem a várakozásainknak megfelelően alakul, azonnal reagálni kell, felül kell vizsgálnunk a döntéseinket a biztonság érdekében.

Mi a konkrét munkafolyamat? Hogyan telik egy munkanap?

A légi forgalmi irányítók kezében van a repülőgépek és utasaik biztonsága a hajtóművek beindításától egészen a magyar légtér elhagyásáig, illetve a légterünkbe való belépéstől a leszállásig. A földön lévő gépnek a toronyirányítás adja ki az útvonalengedélyt a repülési terve alapján, majd koordinálja a hajtóműindítást és a gurulást, végül engedélyezi a felszállást, majd a közelkörzet fogja a gépet az útvonalon elindítani, az ő utasításukra kezdi el a gép az emelkedést, míg a távolkörzetnél eléri az utazómagasságot, és elhagyja az országot. A távolkörzeti irányítók felelnek az ország felett átrepülő összes gép irányításáért. A légteret több szektorra osztva tartják a szektorukban található gépeket biztonságos távolságban egymástól, tehát az úgynevezett elkülönítést biztosítják. Az érkezésnél pedig ennek gyakorlatilag a fordítottja történik meg: a gép egy közelkörzeti szektornál fog süllyedni és a megközelítést megkezdeni, majd a helyi torony engedélyezi neki a leszállást, végül pedig az állóhelyre gurulást.

Az irányítótoronyban egyszerre akár öten is dolgoznak, míg a közel- és távolkörzeteknél egy szektorban ketten ülnek: egy végrehajtó és egy tervező irányító. 12 órás műszakokban dolgozunk, a fokozott igénybevétel miatt szükséges kötelező szünetekkel. Egy nappalos szolgálat reggel 7-től este 7-ig tart, ezt követi 24 óra pihenő, majd kezdődik az éjszakás szolgálat este 7-től reggel 7-ig, ami után 72 óra pihenőt tartunk. Mindez kiemelten fontos annak érdekében, hogy az irányítók mindig frissen és kipihenten tudják ellátni a feladatukat.

Hogyan lehet hozzászokni a mindennapos felelősséghez?

Nem véletlenül emlegetik gyakran a szakma kapcsán, hiszen valóban hatalmas a felelősség. Ugyanakkor munka közben nem gondol erre az irányító, hiszen ha erre gondolna, akkor nyilván nem tudná megfelelően ellátni a munkáját. Tehát feladatok vannak, amelyeket meg kell oldani az adott szabálykörnyezet figyelembevételével – ha a szabályoknak megfelelően választ megoldást egy-egy szituációra az irányító, akkor baj nem történhet, de ha mégis valamilyen rendkívüli szituáció alakulna ki, arra is fel vagyunk készítve, hogy biztonságosan és kreatívan meg tudjuk oldani. Az ilyen helyzeteket egyébként gyakoroljuk évente többször szimulátorban is.

Kiknek ajánlaná a szakmát?

Elsősorban azoknak ajánljuk, akik az eddig elmondottak alapján magukra ismertek, illetve akik szeretik azt, hogy minden napjuk más, változatos, hogy mindig új kihívásokkal találkozhatnak, amiket a tőlük telhető legmagasabb színvonalon meg kell oldaniuk.

- Nagy Emese -