Hentesnek tanult, színész lett belőle

Budapest - Kiemelkedő pályafutását életrajzi könyvvel is megkoronázta tavaly.

Egy álmodozó kisfiú látta meg a napvilágot 1958 júniusában a debreceni ég alatt. Az egykori tanyán, Ebesen volt alsó tagozatos, majd később a gimnáziumi magyartanára többször járatta vele a második osztályt. Szarvas József ma Jászai Mari-díjas, monte-carlói Ezüst Nimfa díjas, kiváló művész. 2002 óta a Nemzeti Színház társulatának a tagja, de első színészi élményeit a Csokonai Színház színpadán szerezte meg, itt volt hat évig segédszínész. Országos ismertséget és népszerűséget az Üvegtigris-trilógia Cingárja hozott neki.

Nem múló érzés

Tavaly ünnepelte hatvanadik születésnapját; az év jelentősége abban rejlett, hogy megjelent önéletrajzi kötete, Könnyű neked, Szarvas Józsi címmel. Az írásban életútját boncolgatja: „Hogyan lesz hentestanulóból színész? A vágóhídon kell dolgozni, meg kell alakítani a »Húsosok« színjátszó csoportot, aztán előbb kell felvételt nyerni a Színművészetire, mint ahogy az ember megszerzi az érettségit” – olvashatjuk a könyv összefoglalójában. A Bérczes Lászlóval közösen írt és szerkesztett műben családi fotókat is találunk, emellett kifejti Kovács Katihoz fűződő – gyerekkora óta el nem múló – szerelmét. – Már kisfiú koromban, kapálás közben is Katiról álmodoztam – árulta el a Borsnak Szarvas József. – Arra gondoltam, milyen fantasztikus lenne, ha egy Táncdalfesztiválon ismerkednénk meg. Elképzeltem, hogy ő lesz az első, én pedig a második helyezett, és együtt repülünk majd fellépésekre – ábrándozott a színész a napilapnak. A valóságban mindössze csak egyszer, egy teniszmeccsen köszönt rá a tizenöt évvel idősebb énekesnőre. Telefonon is csak tavaly, az életrajzi könyvének megjelenése után beszéltek – tudta meg a Bors.

ND