Háromszáz éve hunyt el a nagy kuruc

Nyíregyháza, Hajdúhadház - Irigyei már-már azt állították Vay Ádámról, hogy ő Rákóczi rossz szelleme, de a fejedelem ezt nem vette komolyan.

Vaján a Vay Ádám Múzeum és Hajdúhadházon a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja évről évre megemlékezik az ottani kiképzőbázis névadója, Vay Ádám születésnapjáról. Január végeztével a kuruc mozgalom két fontos eseményét idézzük fel: 1711. január 31-ét, amikor a vajai kastélyban a két ellenfél éppen Vay Ádám közvetítésével próbált megegyezni a békéről – sikertelenül. Másodsorban 1719. január 31-én a messzi távolban, lengyel földön, Gdańskban – vagy ahogy az emigráns kurucok hívták, Danckában – csendesen elhunyt a nagy kuruc, Vay Ádám. Rá emlékezünk most, arra az emberre, aki kalandos ifjúsága után, már érett férfiként állt a szabadság ügye mellé, s tántoríthatatlan híve lett a nagyságos fejedelemnek.

Kényszerből a kurucok közé

Vay Ádám 1657. május 11-én látta meg a napvilágot Vaján. Szülei – Vay Péter, Szabolcs vármegye akkori alispánja és Csepei Zoltán Anna – három fiút neveltek: Ábrahámot, Mihályt és Ádámot, mindhármukból a kuruc kor történetének kiemelkedő alakjai lettek.

Ifjú éveit részben Sárospatakon a híres kollégiumban, részben dunántúli főurak szolgálatában töltötte. Közben rövid ideig a kurucok között is forgott. A Dunántúlról a királypárti Fülek várába vitt az útja, ahol hadnagyként szolgált. Ott vette feleségül 1679. május 4-én a vár alkapitányának leányát, nagyiváni Fekete Erzsébetet. E házasság hírnevet és nagy vagyont hozott Vay Ádámnak. A következő fontos dátum 1682 szeptembere: Fülek eleste után a Habsburg-ház ellen harcoló Thököly Imre ekkor kényszerítette mint foglyát arra, hogy a kurucok közé álljon, ahol azután ezredes lovaskapitányságig vitte, s Kisvárda kapitányaként szolgálta Thökölyt. Szabolcs vármegye követe volt 1687-ben, a pozsonyi országgyűlésen. Felesége halála után ismét megházasodott, 1696-ban báró Zay Annát, a nádornak is jelölt Zay András leányát vette nőül.

Hűséggel, halálig

II. Rákóczi Ferenccel egy szőlőbirtok felett pereskedve ismerkedett meg 1700-ban. Rá egy évre – mint II. Rákóczi Ferenc összeesküvő társát – letartóztatták és a bécsújhelyi börtönbe vetették, ahol több mint egy évet raboskodott.

A tömlöcből kiszabadulva nógrádi birtokaira tért haza. Onnan indult a többi nógrádi nemessel együtt 1703. október közepén Rákóczi táborába, Tokajba. Itt találkozott újra fejedelmével, akit ettől az időponttól haláláig hűségesen szolgált. Rákóczi még a tokaji táborban udvari kapitányává, későbbi nevén udvari marsalljává nevezte ki Vay Ádámot, ugyanakkor a közvetlen parancsnoka volt a fejedelem testőrségének és udvari ezredeinek. Szintén Tokajban megkapta a jászok és kunok főkapitányi méltóságát, majd 1704. február 16-án Munkács főkapitánya, tavasszal a miskolci táborban felállított Udvari tanács elnöke lett. Míg a hadseregben Bercsényi Miklós főgenerális, az ország igazgatásában Vay Ádám volt a második ember a fejedelem után.

Irigyei már-már azt állították róla, hogy ő Rákóczi rossz szelleme, de ezt a fejedelem olyannyira nem vette komolyan, hogy Bercsényivel az emigrációba is magával vitte, féltve őket a császári megtorlástól. Vay Ádám kitartó hűséggel követte urát az emigrációba is. Két héttel Rákóczi után, 1711. március 4-én hagyta el – feleségével, Zay Annával és gyermekeivel, Ádámmal és Juliannával együtt – Magyarországot.

A bujdosók feje

Bujdosásának utolsó állomása 1712. július 12-étől – ahol utoljára együtt lehetett a fejedelemmel – Gdańsk (Dancka) volt, Rákóczi távozása után ő lett a bujdosók feje. Amíg XIV. Lajos francia király évjáradékban nem részesítette, nyomorban élt. Csak a festő, Mányoki Ádám segített rajta. Egyetlen vigasza derék felesége volt. Olykor még reménykedett abban, hogy hazatérhet szülőföldjére, és birtokait mintagazdaságokká alakíthatja át. Ez a lehetőség azonban csak fiának, majd – halála után – feleségének adatott meg.

A hatodik év nyarán elvesztette étvágyát, s lassan sorvadva, a következő év elején, 1719. január 31-én csendesen meghalt. Julianna leánya mellé temették el a gdański Szent Erzsébet-templomban. Hamvait onnan szállították haza 1906-ban a nagy országos kuruc ünnepségek részeként s temették el méltó pompával Vaján a református templom előtti kertben. Ma is ott nyugszik.

- Dr. Bene János -