Szijjártó Péter: bevándorlásellenes többség szükséges

Debrecen - Az Európai Unió nagyon sokat veszített a versenyképességéből az elmúlt években, pedig korábban a világgazdaság meghatározó szereplője volt – hangsúlyozza a külgazdasági és külügyminiszter.

Elképesztő a verseny a beruházásokért. Debrecen nem véletlenül nyert el több magyar és nemzetközi elismerést is a beruházásösztönzés és a versenyképesség alapján – mondta Szijjártó Péter a Napló székházában. A külgazdasági és külügyminiszter egy üzemcsarnok ünnepélyes átadására érkezett a cívisvárosba szerdán, s a protokolláris esemény előtt nyilatkozott lapunknak. A politikus többek között beszélt arról, hogy az autóipar átáll a hagyományosból az innovatív korszakra, ezért minél több, ezt segítő beruházást kívánnak hazánkba hozni.

Nyilatkozott a közelgő európai parlamenti választásokról is. – Az európai migráció okozta kihívások miatt a májusi európai parlamenti választásoknak nagyon nagy tétjük lesz. Felálltak a frontvonalak egymással szemben, jól láthatóan vannak bevándorlást támogató és ellenző pártok.

Miniszter úr, miként értékeli a kedd esti Brexit-szavazást?

Nagyon sajnáltuk, hogy a brit polgárok úgy döntöttek, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Sajnáltuk, de a döntésüket soha nem ítéltük el és nem kommentáltuk. A briteknek joguk van dönteni arról, hogy milyen legyen az Egyesült Királyság jövője. Az Európai Uniónak a britek választása rossz hír, hiszen a világ ötödik és Európa második legnagyobb gazdaságáról van szó, amely az európai gazdasági teljesítmény hetedét adja. A brit haderő a legerősebbek közé tartozik Európában, az Egyesült Királyság tagja a NATO-nak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának is, tehát a britek kilépése az Európai Unióból gazdasági, politikai és biztonsági szempontból is nagy kihívás. Politikailag azért nagy veszteség a távozásuk, mert az Európai Unió jövőjéről szóló vitában a britek is szuverenista álláspontot képviseltek, akárcsak a közép-európai országok. A magyar kormány minden szükséges intézkedést megtett, és minden létező forgatókönyvre fel van készülve a Brexit kapcsán.

Ön szerint mi a tétje az idei európai parlamenti választásnak?

Európai parlamenti választásnak még soha nem volt akkora tétje, mint az ideinek. Korábban az EP-választások részvételi aránya jóval alulmúlta a nemzeti parlamenti választások részvételi arányait. Idén azonban a migráció okozta kihívások miatt az EP-választásoknak nagy tétje lesz. Világosak az álláspontok és a frontvonalak: egymással szemben állnak a bevándorlást támogató és az azt ellenző pártok. A bevándorláspártiak szerint Európa úgy lesz erős, ha a lakosság összetételét megváltoztatják, és minden egyes nemzet maga mögött hagyja az identitását, a kulturális és vallási örökségét. Mi ezzel nem értünk egyet. Azt gondoljuk, hogy Európa akkor tud erős lenni, ha stabil nemzetállamokból áll. Májusban Európa-szerte ez a két álláspont fog ütközni. Magyarországon egyedül két párt, a Fidesz és a KDNP ellenzi a bevándorlást, a többi párt kivétel nélkül bevándorláspárti. Az EP-választás során a magyar polgárok már negyedszer mondhatják el a migrációval kapcsolatos véleményüket, hiszen rövid időn belül nemzeti konzultációra, népszavazásra és nemzeti parlamenti választásra is sor került az elmúlt években.

Nagyon fontos kérdés az Európai Unió jövőbeni versenyképessége is. Az EU nagyon sokat veszített a versenyképességéből az elmúlt években, pedig korábban a világgazdaság egyik meghatározó szereplője volt. Azonban az utóbbi évek gazdasági változásai sajnos nem Európának kedveztek, emellett pedig az Európai Bizottság nem tudta meghozni azokat a döntéseket, amelyek segítették volna a versenyképesség fenntartását vagy javítását. Többek között ebből a szempontból is gyalázatos teljesítményt nyújtott a jelenlegi Bizottság, amelynek a leváltása nagyon fontos következménye lesz az európai parlamenti választásoknak. Jelenleg az európai intézményrendszer minden szintjén bevándorláspárti többség van. Nekünk az a célunk, hogy az európai intézményrendszer minden szintjén bevándorlásellenes többség legyen, amely az Európai Parlamentben létrejöhet a májusi EP-választáson, ősszel pedig felállhat a megváltozott összetételű Európai Bizottságban. A nemzeti parlamenti választások következményeként reméljük, hogy a következő időszakban az Európai Tanács összetétele is jelentősen megváltozik.

Csaknem 100 nagyberuházást jelentettek be külföldi cégek tavaly hazánkban. Egy szakmai rangsor alapján Magyarország bekerült a világ 10 legjobb befektetési helyszíne közé. Miért vonzó hazánk, miben bíznak a befektetők?

Napjainkban elképesztő verseny van a beruházásokért a világban. Tisztán látszik, hogy az egész világgazdaság átalakul, és olyan új technológiák válnak mindennapos használatúvá, amelyek korábban még a filmeken is merésznek tűntek volna. Ma már ezek az új technológiák nem előnyt jelentenek, hanem a siker alapfeltételei. Minden ország arra törekszik, hogy olyan vállalatokat és beruházásokat vonzzon be, amelyek élen járnak az új gazdasági technológiák kifejlesztésében. A verseny jóval élesebb, ezért a beruházások elnyeréséhez komoly érveket kell felsorakoztatni az adott ország mellett.

Magyarországnak három ilyen érve van: az alacsony adók, a fejlett infrastruktúra és a jól képzett munkaerő, melyeknek köszönhetően ma egyre több nagyvállalat dönt Magyarország mellett. Ma hazánkban vannak Európa legalacsonyabb adói, az egyetlen egyjegyű társasági adó és a legalacsonyabb egykulcsos személyi jövedelemadó. A vállalatok számára az is fontos szempont, hogy ez év júliusában a szociális adó további két százalékkal csökken. Az elmúlt évek út- és vasúthálózat-fejlesztésének köszönhetően Magyarország regionális szinten versenyképes infrastruktúrával rendelkezik. Emellett átalakítottuk a felsőoktatásunkat és kiterjesztettük a szakképzési rendszerünket. Debrecenben is számottevően nőtt a szakképzésben részt vevő diákok száma: jelenleg 72 ezer diák él itt.

A tavaly Magyarországra érkezett beruházások jóval magasabb hozzáadott értéket, nagyobb technológiai színvonalat képviselnek: hogyan biztosítjuk ehhez a szakképzett munkaerőt, rendelkezésre áll-e itthon?

Hazánk rendkívül közel került a teljes foglalkoztatottsághoz. 2010-ben még 12 százalékos volt Magyarországon a munkanélküliség, mára azonban 3,5 százalékra csökkent, és több mint 4,5 millió a foglalkoztatottak száma. Olyan gazdaságfejlesztési stratégiát kell folytatnunk, ahol a gazdasági növekedés 4-5 millió ember munkájára épül. Ma már nem az a beruházásösztönzés prioritása, hogy még több munkahely jöjjön létre, hanem arra törekszünk, hogy a már meglévő munkahelyek technológiai színvonala, az általuk képviselt hozzáadott érték és a bennük megjelenő kutatás-fejlesztési tartalom nagymértékű legyen. Ezért is alakítottuk át a beruházásösztönzési rendszerünket, amelynek köszönhetően több, Debrecenben beruházó vállalat is támogatásban részesült.

A kormány megkötötte a 80. stratégiai együttműködési megállapodását. Mit takarnak ezek a megállapodások, miért álltak például a Tungsram mellé?

A Tungsram az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar márka, amelynek felélesztése alapvető nemzetgazdasági érdek. Azáltal, hogy a Tunsgram megvásárolta a General Electric világítástechnikával foglalkozó ágazatát, több ezer magyarországi munkahelyet mentett meg. Az Eximbank jelentős hitelkeretet nyújtott a vállalatnak a hazai és nemzetközi versenyképességének fejlesztéséhez.

Az elmúlt időszakban több autó-, gép-, sőt repülőgépipari beruházás is történt Magyarországon. Milyen új, régi-új területen várható még nagy beruházás?

Magyarországon a nemzetgazdaság gerincét az autóipar adja. A teljes feldolgozóipari kibocsátás 28 százaléka ebből a szektorból származik, amely 172 ezer magyar embernek ad munkát. Az autóipar teljesítménye alapvetően határozza meg a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. Fontos, hogy minél több olyan beruházást tudjunk Magyarországra hozni, amelyek segítik ezen iparág hagyományos korszakból való átállását a digitálisra. Az elektromobilitáshoz, konkrétan az elektromos meghajtáshoz, az elektromos autók gyártásához vagy azok alkatrészeihez kapcsolódó beruházások válnak kulcsfontosságúvá. Ezek a beruházások lehetővé teszik, hogy Magyarország ne csak a hagyományos autóiparban, hanem az innovatív autógyártásban is európai fellegvárnak számítson.

Gyakran jár Debrecenben, mindig jó hírrel érkezik. Miként jellemezné Debrecent és a városhoz fűződő viszonyát?

Debrecen nem véletlenül nyert el több magyar és nemzetközi elismerést is a beruházásösztönzés és a versenyképesség alapján. A Financial Times beruházásösztönzéssel foglalkozó listájában Európa városai között Debrecen az első helyen végzett. Jól látható, hogy Debrecenben az üzleti döntéshozatali feladatokhoz jól értő és a valós viszonyokat jól ismerő városvezetés van.

Melyik debreceni fejlesztés, beruházás előkészítése a legemlékezetesebb az Ön számára?

Ma, ha a debreceni beruházásokra gondolunk, automatikusan a BMW jut mindenkinek az eszébe. Óriási siker mindannyiunk számára, hogy a BMW Debrecen mellett döntött. Ezzel Magyarország lett Németország mellett az egyetlen olyan európai ország, ahol mindhárom német vezető prémium autómárkát gyártó vállalat jelen van. A BMW döntése a debreceni beruházás mellett egyértelmű dicsérete a magyar emberek eddigi teljesítményének, a magyar gazdaságpolitikának, valamint Debrecen fejlesztési programjainak.

Miniszter úr, tudomása szerint az M4-es autópálya romániai csatlakozó útja mikor épülhet?

Folyamatosan tárgyalunk a román féllel arról, hogy a magyar–román határon létező átkelőhelyek kapacitását és számát bővítsük. Ugyanis amíg Európa nyugati felében 2,5–3 kilométerenként adódik lehetőség a határ szabályos átlépésére, addig Közép-Európában csak 40 kilométerenként. A románokkal megállapodtunk abban, hogy a tíz, használaton kívüli pont közül kettőt mindennapi elérhetőségűvé teszünk.

Terveink szerint 2020 végére a magyar M4-es és a román A3-as autópálya összekötése is megvalósul. Folyamatosan napirenden tartjuk ezt a kérdést, de nem kizárólag rajtunk múlik a teljesítése.

Az tudható már, hogy Vlagyimir Putyin orosz államelnök eljön-e a Debreceni Egyetemre, hogy átvegye a díszdoktori kitüntetését?

Ez az ő szuverén döntésén múlik, ezt mi nem tudjuk befolyásolni. Én annyit tudok mondani, hogy a magyar–orosz kapcsolatok átláthatóak: egyik évben Magyarországon, másik évben Oroszországban kerül sor a magas szintű találkozókra. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök úr látogatott Moszkvába, tehát idén menetrend szerint Budapesten kerül sor a magyar–orosz egyeztetésre.

- Barak Beáta, Vass Attila -