Rémálom: ha rosszul alakulnak a dolgok, a kezes az adós helyében találhatja magát

Debrecen - Súlyos kötelezettség hárulhat arra, aki kezességet vállal, alaposan meg kell fontolnia döntését.

A kezességvállalással a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, úgy maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni – adott pontos megfogalmazást dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina, a Debreceni Törvényszék polgári kollégiumának vezetője, amikor a kezességvállalás legfontosabb tudnivalóiról kérdeztük. – A kezességvállalás tehát egy olyan, érvényesen csak írásban vállalható, önkéntes jognyilatkozat, amellyel a kezes gyakorlatilag az adós pozíciójába kerül abban az esetben, ha az adós a jogosultnak nem teljesíti az egyébként szerződésben vállalt, jellemzően pénzfizetési kötelezettségét – részletezte.

A kamatra is érvényes

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014. március 15-én új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) lépett hatályba, így az azelőtt létrejött kezességi szerződésekre a régi Ptk. szabályai vonatkoznak.

Mindkettőben közös, hogy a kezesség arra a kötelezettségre vonatkozik, amelyért a kezes kezességet vállalt, és e kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. Vagyis, például ingatlanvásárláshoz igényelt, egyszerű forintalapú kölcsön megfizetésére vállalt kezesség esetén a kezesre eső tőketartozás nem lehet több, mint a kezességi szerződés aláírásakor, de annak különböző kamatai esedékessé válhatnak, amely a megfizetendő tartozás végső összegének növekedését eredményezheti. A régi Ptk. szerint a kezes csak azokat a kifogásokat érvényesítheti a jogosulttal szemben, amelyeket a kötelezett is (például elévülésre való hivatkozás).

Kétféle lehet

A régi Ptk. alapján a kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Ezt a szabályt az új Ptk. is tartalmazza, utóbbi azonban az esedékessé válást követő, jogosult általi kezesi felszólítást is kötelezően előírja. A régi szabályozás szerint ugyanis előfordulhatott, hogy a kezes nem tudott a pereskedésről, hanem egyszer csak kapott egy fizetési felszólítást az eredeti kötelezettség teljesítésére – mutatott rá a jogász.

– A régi és új törvény is ismeri az úgynevezett sortartó, illetve készfizető kezességet. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, a régi Ptk. a sortartó kezességet vette alapul, készfizető kezességről csak akkor beszélhettünk, ha erről kifejezetten így állapodtak meg a szerződő felek; igaz, a pénzintézetekkel való szerződésekben gyakorlatilag mindig készfizető kezességről történő megállapodással találkozhatunk – tájékoztatott a kollégiumvezető.

Ha sort tartanak

Mint kifejtette, a sortartó kezességnél az adott kezes előtt a követelési sorrendben ott áll a kötelezett, illetve más kezesek, akik őt megelőzően, vagy rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Így a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és a (sorban előtte álló) más kezesektől behajtható.

A készfizető kezességnél a kezes egy sorban felel az adóssal: őt a sortartási kifogás nem illeti meg, a jogosult – döntése szerint – akár perelheti kizárólag a kezest is. Készfizető kezességről a régi Ptk. szerint akkor beszélhetünk, ha a felek így állapodtak meg, a kezességet kár megtérítésért vállalták, vagy a kezességet bank vállalta.

Együtt perelhetők

– Az új Ptk. a sortartó kezességre vonatkozóan pontosítja a kifogás szabályát: így a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez azonban a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja, tehát a sortartó kezes perelhető az adóssal egyszerre – mutatott rá a bírónő. (Ilyen esetben a sortartás szabálya úgy érvényesül, hogy a bíróság határozata tartalmazza: a sortartó kezestől a követelés csak akkor hajtható be, ha az eredeti kötelezettel szemben az igény érvényesítése nem vezetett eredményre. A jogosultnak az együttes perlés azért kedvezőbb, mert nem kell külön pert indítania a kötelezettel szembeni eredménytelen végrehajtást követően a kezessel szemben.)

Készfizető kezesség

– Az új törvény a készfizető kezességet a réginél részletesebben szabályozza. Eszerint készfizető kezességről akkor beszélhetünk, ha a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének, vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült, a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtáskor a követelés nem nyert kielégítést, vagy a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolás indult – részletezte dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina. Hozzátette, hogy a szerződéskötési szabadságra tekintettel a felek változatlanul megállapodhatnak készfizető kezességben, és a pénzintézetek rendszerint élnek is ezzel a lehetőséggel. Magyarul, a gyakorlatban, például egy nagy összegű banki hitel felvételénél, ha kezességvállalásra kerül sor, az ugyanúgy lehet készfizető kezesség, mint eddig.

Önálló szerződésként

– Az új Ptk. egyik fontos változása, hogy a kezességvállalást önálló szerződésként szabályozza. A régi törvény a kezességhez feltételezett egy alapszerződést, a kezesség csak egy azt biztosító mellékkötelem volt, most viszont már köthetünk csak kezességvállalásról szóló megállapodást is, természetesen csak írott formában érvényesen. Az új Ptk. rögzíti azokat a kötelezettségeket, amelyek biztosítására kezesség vállalható, így lehet egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott, vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására is kezességet vállalni – sorolta a jogász. Példaként említette: ily formában kezeskedhetünk azért, ha egy családtagunk valamely tevékenységével kárt okozna, akkor azt megtérítjük.

Az új Ptk. azt is kimondja, hogy a kezes kötelezettsége kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire is. Ez például kölcsönszerződés esetén a késedelmi kamat megfizetésére vonatkozik. A kezes a jogosulttal szemben mind a kötelezett, mind saját kifogásait érvényesítheti (a régi szerint csak a kötelezettét).

Kilépés a kötelemből

Fontos kiemelni, hogy a kezes abban az esetben szabadulhat a kötelemből, ha teljesít (jellemzően fizet az adós helyett), vagy ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról (például jelzálog), vagy a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtása jelentősen megnehezül – hangsúlyozta dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina. Megjegyezte, például egy banki kölcsönszerződésnél szinte csak elméleti eset, hogy a professzionális pénzintézet ellentételezés nélkül lemondjon a szerződés biztosítékáról, és így a hibájából hiúsuljon meg a kintlévősége behajtása.

A pénzből nem kap

– A kezességvállalás önkéntes, írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat, a kezességet vállaló – akár a készfizető, akár a sortartó kezességről beszélünk – maga döntheti el, hogy a jogkövetkezményeket vállalja-e, vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a kötelezett nem teljesítése folytán gyakorlatilag a kezes kerül kötelezetti pozícióba anélkül, hogy például egy bankkölcsön adós részére történő folyósítása esetén abból bármilyen összeget is kapna – összegzett a bírónő. – Minderre tekintettel a kezességvállalás bármely formáját alaposan meg kell fontolni! A kezes abban az esetben, ha az adós helyett teljesít, vele szemben megtérítési igénnyel élhet a teljesített szolgáltatás (általa kifizetett összeg) erejéig. Kérdés azonban, hogy a jogosult felé nem teljesítő adós képes-e teljesíteni a kezes részére – figyelmeztetett.

- Szőke Tímea -