2018.11.16. 16:46

Megbabonázta a belga sörkultúra

Debrecen - Otthon is lehet sört főzni, de előtte tisztában kell lenni az elméleti alapokkal.

A sörözés élményét talán csak az emelheti még magasabb szintre, amikor az ember a saját maga által készített nedűt kortyolhatja, és kedvére kísérletezhet a különféle fajtákkal. Maláta, komló, élesztő és víz – mindössze ez a négy alapanyag szükséges egy alap sörrecepthez, no meg persze elméleti háttér, megfelelő eszközök és szakmai alázat, vallja Cseklye Dániel, akit a Belgiumban töltött erasmusos félévei döbbentettek rá arra, hogy sörözés több, mint egyszerű szabadidős tevékenység.

– A féléves szemeszter alatt megismertem az országot a sör tematikájából megközelítve. Nagyon sok szakmai fesztiválon voltam, ahol bele lehetett kóstolni – szó szerint is – a belga sörkultúrába. Nagyon érdekes, és kevesen tudják, hogy ezt is lehet olyan szakmai szinten művelni, mint a borászatot. Természetesen bennem is megfogalmazódott a kérdés, hogyha ez annyira jó, miért nem próbálnám meg otthon saját magam előállítani? Nagyon sok szakirodalmat gyűjtöttem a témában, és nagy hangsúlyt kapott a gyakorlati rész is, vagyis úgy kóstoltam a söröket, hogy igyekeztem kiérezni belőle az aromákat – mondta Dani, aki második Erasmusos félévét már célirányosan azzal töltötte, hogy anyagot gyűjtsön a szakdolgozata témájához, vagyis megfejtse, hogy a belga sörkultúra miként befolyásolta az amerikai foodpairing forradalmat. Ez a folyamat egyébiránt a 70-es években indult, és nagy hatással volt a gasztronómiára. Megtudtuk, hogy például vannak olyan belga sörök, melyek nélkül Amerikában hálaadáskor ma már elképzelhetetlen az ünnepi asztal.

Fazékban is rotyoghat

Visszakanyarodva az otthoni sörfőzés gondolatához, Dani hangsúlyozta, mielőtt bárki is belevág, először érdemes az elméleti alapokat elsajátítani, ha ugyanis ez elmarad, sok idő és energia veszhet kárba. – Mindenképpen szerettem volna érteni, hogy mit csinálok. Foglalkoztattak azok a kérdések, hogy melyik alapanyag mire szolgál, vagy hogy milyen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Az internetet és a szakirodalmakat bújtam, hogy minél több információt gyűjtsek, ismerkedtem a különféle sörtervező programokkal – mondta, hozzátéve, ma már külön webshopok vannak, ahol a sörfőzéshez szükséges alapanyagokat és eszközöket meg lehet vásárolni. Vannak úgynevezett „starter packok”, vagyis kezdőszettek, melyek mindent tartalmaznak az elinduláshoz. Ezek a csomagok mintegy 30-40 ezer forintba kerülnek, de Dani úgy véli, aki elsőre nem tud ekkora összeget áldozni erre a tevékenységre, hozzákezdhet a meglévő konyhai eszközökkel is.

– Szükség van egyrészt valamilyen hőforrásra, ami akár a gáztűzhely is lehet, ám fontos, hogy viszonylag egyenletes hőmérsékletet lehessen vele tartani. A főzéshez rozsdamentes acélból készült fazék is megteszi, valamint szükség van egy hőmérőre is. A tisztaság és a sterilitás kiemelten fontos, vannak speciális fertőtlenítő anyagok, amiket használhatunk. Habár így olcsóbb körülmények között nekifoghatunk, ha valakit komolyabban érdekel a sörfőzés, mindenképpen érdemes elektromos rendszerre is beruházni, ugyanis azzal sokkal jobban szabályozható a folyamat, és valószínűleg finomabb is a végeredmény – mondta Dani. Fontos tudni, hogy a jogszabályozás szerint otthon, egy háztartásban ezer liter sört lehet előállítani évente adómentesen. A főzéseket azonban be kell jelenteni, az érdeklődőknek érdemes erről előre tájékozódni.

Nagy fába vágta a fejszét

Kezdésnek ajánlott már kész recepttel dolgozni, és az alapmódszert alkalmazni, ami egy konzerves sűrítményt foglal magába. Ezt meleg vízhez kell hozzákeverni, majd beleönteni az élesztőport, és megvárni, hogy a leerjedjen a végtermék. Dani azonban élve a művészi szabadság lehetőségével, rögtön az úgynevezett „all grain” módszerrel főzött. – Egy belga apátsági sört készítettem először, lehet túl nagy fába vágtam a fejszét, de jó lett a végeredmény, ilyen a kezdők szerencséje. Persze gyakorlat útján lehet a legtöbbet tanulni, tapasztalni kell, kísérletezni, rengetegszer őrületbe kell kergetni a párod, aki remélhetőleg ezt is el is fogadja majd és támogat – mosolygott. – Idővel pedig jönnek a sikerek, és nincs nagyobb elismerés egy baráti vállveregetésnél, hogy na, ez jól sikerült. Maximalista vagyok, szeretnék mindig többet és jobbat elérni – tette hozzá Dani, aki úgy véli, kezdetben már az is sikerként könyvelhető el, ha „iható” lesz a végeredmény.

Csokoládés ízvilága is lehet

Elmondta, a konzerves sűrítménnyel való főzés az előkészületekkel együtt mintegy két órát vesz igénybe, míg az „all grain” esetében a megszokott alapanyagokkal a sörfőzés mintegy 8-9 óra hosszáig is eltarthat. Az idő azonban gyorsan elrepül, hiszen jellemzően többen verbuválódnak össze egy-egy sörfőzés alkalmával. A sör erjedési ideje sok mindentől függ, átlagosan 5-6 hét után azonban már fel lehet „szisszenteni” az üvegeket, és elfogyasztani azok tartalmát.

És hogy mik Dani kedvenc sörei? Nehéz kérdés, ugyanis a megannyi stílus közül nem könnyen tud választani. – Nagyon szeretem a komlós ízvilággal rendelkező söröket, amelyeknek egy virágos, aromás illata van. A keserűség sem riaszt el. Nagy kedvenceim most azok a felsőerjesztésű barna sörök – az úgynevezett „imperial stout” stílus –, melyeknek magas, akár 9-12 százalékos az alkoholszintje. De finomak a csokoládés, kávés aromákkal rendelkező sörök, sőt akár egy savanyú sör is lehet ízletes. Főzni ezeket nem egyszerű, de szeretem a kihívásokat, sokat kísérletezgetek – mondta. Most például egy „milk stout” típus van nála napirenden, ami többek között laktózt és kávét is tartalmaz.

Holland és német sikerek

Cseklye Dániel hobbijának már szakmai együttműködéseket is köszönhet, egy magyar sörfőzdével népszerűsítenek hazai kraft söröket külföldi berkekben. Céljuk minél több országba eljutni, és megmutatni, hogy Magyarországnak is helye van az európai sörtérképen. Jártak többek között már Hollandiában és Németországban is, ahol Dani a hazai söröket mutatta be az érdeklődőknek. És miközben az előadást tartotta, a résztvevők természetesen meg is ízlelhették a finomabbnál finomabb söröket.

Receptek sörimádóknak

Sertéscomb sörrel

Hozzávalók:

1 kg sertéscomb

2 ek mustár (magos mustár)

3 közepes db vöröshagyma

3 dl sör

1 közepes db tv paprika

2 ek ketchup

2 gerezd fokhagyma

só ízlés szerint

bors ízlés szerint

1 teáskanál kakukkfű

2 kávéskanál őrölt fűszerkömény

1 púpozott ek teljes kiőrlésű liszt

Elkészítés: A húst csíkokra szeljük, borsozzuk és sózzuk, majd hűtőben pihentetjük. A hagymát apróra vágjuk, és megdinszteljük, ezután hozzáöntjük a húst, és fehéredésig sütjük. Hozzáadjuk a lisztet, átkeverjük. Attól függően, hogy mennyi levet ereszt a hús, úgy öntjük fel sörrel, amit folyamatosan pótlunk. Hozzáadjuk a felkockázott TV paprikát, a mustárt, a ketchupot, a köményt és a fokhagymát. Addig főzzük fedő alatt, míg a hús omlós nem lesz. Végül kakukkfűvel ízesítjük.

Cheddar sajtos sörleves

Hozzávalók:

1 közepes db vöröshagyma

1 közepes db sárgarépa

4 ek vaj

4 dl tej

1.5 dl habtejszín

3 púpozott ek finomliszt

4 dl sör (világos, enyhe lager vagy ale)

25 dkg cheddar sajt

só ízlés szerint

bors ízlés szerint

1 teáskanál dijoni mustár

2 gerezd fokhagyma

Elkészítés: A hagymát apróra vágjuk, a fokhagymát és a sárgarépát lereszeljük. A vajat felolvasztjuk. Hozzáadjuk a répát, és a két hagymát. Pár percig kevergetjük, majd mehet hozzá a liszt. 3 percig kevergessük kis lángon, míg lesz egy kis színe. Lassan öntsük hozzá a tejet, és közben folyamatosan keverjük. Mehet utána a tejszín, majd csomómentesre keverjük. Hozzáadjuk a sört és a mustárt, majd kis lángon főzzük kb. 10 percig, míg minden hab eltűnik és leves besűrűsödik. Hozzáreszeljük a sajtot, és folyamatosan kevergetve felolvasztjuk benne. Sózzuk, borsozzuk, majd ha már finoman bugyog, elzárjuk.