A nyomorból Belgiumba

Debrecen - Több mint húszezer magyar kisgyermek került fél évekre gondoskodó családokhoz Belgiumban 1923 és 1927 között, az ő emlékeiket mutatja be a Kis Magyarok című kiállítás, mely csütörtök délután nyílt Debrecenben, a Méliusz Központi Könyvtárban.

A megnyitón dr. Kovács Béla Lóránt, a könyvtár igazgatója a keresztény könyörületet és az európai humanitást, a közös értékeket hangsúlyozta, míg dr. Krakomperger Zoltán plébános a gyermeki lelkületet, mely engedi, hogy segítsünk rajta.

A cívisvárosban a Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszék kezdeményezésére érkeztek az 2016-ban Leuvenben nyílt tárlat reprodukciói. Az eredeti kiállításban magángyűjtemények segítségével korabeli fotókon, levezéseken, tárgyakon és ruhadarabokon keresztül dolgozták fel a belga-magyar gyermekmentő akció történetét. A külföldi nyaraltatás, mely eredetileg hat hónapra szólt egy gyermek számára 1923 és 1927 között Hollandiában is zajlott.

- Elsősorban fizikailag legyengült, lesoványodott gyerekeknek szólt a külföldi nyaraltatás. Az Országos Gyermekvédő Liga Budapesten, a Wesselényi utcában szervezett orvosi szűréseket, ott döntötték el családi háttértől függetlenül, kik szorulnak az utazásra. A terv az volt, hogy hat hónap után hazatérnek, de volt gyermek, aki ezt az utat többször is megjárta, és akadtak olyanok, aki örökre kint maradtak – ismertette a gyermekmentő akció menetét dr. Hajtó Vera történész, a kiállítás társkurátora.

Bár Belgium és Magyarország az első és a második világháborúban sem állt azonos oldalon, a gyermekmentő akció a két világégést követően, az 1956-os forradalom után is megismétlődött.

- A belgák nagyon vendégszeretőek és különösen nagy segítőkészek az iránt, akikről úgy gondolják, hogy bajban vannak. A magyar gyerekekben nem ellenséget láttak, hanem olyan gyerekeket, akiknek segítségre van szükségük. A második világháború után a kapcsolat nem voltak olyan intenzív, hiszen Magyarország szovjet befolyás alá került, a hidegháború időszakában nem volt lehetőség arra, hogy a két ország közeledjen egymáshoz. A vasfüggöny lebontása után azonban nagyon szoros kapcsolat alakult ki Belgium és Magyarország között főleg gazdasági területen, nagyon sok üzletember érkezett Magyarországra – tolmácsolta dr. habil Pusztai Gábor a Belga Királyság magyarországi nagykövete, Mary-France André szavait felénk.

HBN