200 ezer alatt már nem keres boltos

Debrecen - Egy talán soha nem látott lehetőség nyílik meg a következő időszakban.

A Lidl Magyarország közölte, a bolti és a raktári dolgozók, valamint az üzletvezetők fizetésemelésével az üzleteikben dolgozó munkavállalók bére átlagosan 365 ezer forintra nő. A társaság a kiskereskedelmi szektorban egyedülálló módon 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Portfolio.hu is utánajárt, mennyit keresnek a boltosok: a nagy cégeknél eladói munkakörben már nincsenek 200 ezer alatti keresetek.

Sokan felkapták a fejüket erre a hírre, s kezdték hasonlítgatni a különféle bértáblákhoz, míg mások egyáltalán nem tartották ezt meglepőnek. Tetten érhető ugyanis a demográfiai hiány: sokkal többen mennek ki a piacról, mint amennyien bejönnek. A gazdasági növekedés is munkaerőt igényel, nemcsak a kereskedelemben, hanem más területeken is.

Bővül a gazdaság

– A versenyképes humántőke értéke egyre nő – mindegy, hogy a Lidlben vagy egy építkezésen dolgozik az illető. Ez az értéknövekedés a munkavállalónak is lehetőséget ad, hiszen ha tanul, további szakmákat szerez, szinte végtelen az érvényesülési lehetősége – fogalmazott érdeklődésünkre Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Illusztráció: AFP / STR

– A GDP is jelentősen nő, a magyar gazdaság is bővül, ez is új munkahelyeket, munkaerőt igényel, s a ma rendelkezésre álló magyar munkaerő se mennyiségében, se minőségében, se struktúrájában nem felel meg a jelen vagy a jövő piaci igényeinek,

ebből pedig az vonható le, hogy aki tanul, dolgozik és szakmát szerez, annak szinte korlátlan egzisztenciális és anyagi lehetőségei nyílnak”

– tette hozzá. Más kérdés, hogy ezeket a béreket ki kell tudni termelni a munkáltatóknak versenyképességgel, termelékenység-növekedéssel és munkaerő-kímélő technológiákkal – folytatta.

Nem verseny

Van olyan áruházlánc, amely elfogadja, hogy nem tud versenyezni a multikkal. S olyan is, amelyik nem versenyez ugyan, de tudna, s annak megértésében, hogy egy munkahelyet hogyan szemlélhetünk rendszerszerűen, Nagy Imre, a Hajdú-Coop Zrt. vezérigazgatója segített.

A multi felvetését nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de hozzáteszem, a mai szűk munkaerőpiaci helyzetben magunktól is megtesszük azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg tudjuk tartani a dolgozóinkat.”

Nem kis mértékben idetartoznak a munkabérek, az egyéb járandóságok, s nem érzem, hogy a lemaradás nagymértékű volna. Amennyiben a munkahelyi körülményeket is figyelembe vesszük, úgy bizony a multikat mi, hazai láncok messze felül tudjuk múlni – fogalmazott az igazgató. Nagy Imre az emberekkel való kapcsolattartást, a bánásmódot hozta példának.

Rugalmasság

– Nem biztos, hogy a munkabérrel tudunk versenyezni. De emellett talán az is számít, hogy dolgozóink 14 éven aluli gyermekeinek a gyógyszerköltsége felét fizetjük. Karácsonykor, húsvétkor csomagot adunk a dolgozóknak, és étkezési utalványt is kapnak, továbbá a törzsgárdaidőket is elismerjük. Véleményem szerint ezt mind-mind együttesen kell mérlegelni, amikor erről a témáról beszélünk, s így a Hajdú-Coop Zrt. fel tudja venni a versenyt a multikkal. Amikor kimondunk egy összeget, fontos tudni, hogy mit vár el a munkáltató például a reggeli nyitással kapcsolatban. Elegendő-e az, mint ami nálunk elvárás, hogy reggel 6-ra, nyitásra legyen készen minden. Abba nem szólunk bele, hogy hány dolgozó érkezzen ehhez 20 perccel hamarabb, s kik azok, akik csak 5 perccel; a boltvezetővel ezt megbeszélik. Nem biztos, hogy ez mindenhol így van…

De hozhatnék példát olyan esetekre is, amikor az eladónk szülői értekezletre siet, s azt is meg tudjuk oldani. Nálunk nincs blokkolóóra, a boltvezetővel meg lehet beszélni, ha néha picit hamarabb kell elmenni. Nyilván ez mindennap nem járható, de alkalmanként rugalmasan megoldható. Azt gondolom, hogy amikor egy munkahelyet kell megítélni, a dolgozók készek arra, hogy az egész rendszert összefüggésében értékeljék – emelte ki Nagy Imre.

HBN–Barak Beáta

Muszáj volt

A láncba tömörült magyar vállalkozások is próbálnak közelíteni a multik áraihoz, különösen, hogy a kormány a minimálbér összegét idén január 1-jétől 138 ezer forintban, a garantált bérminimum összegét 180 ezer 500 forintban rögzítette. A bérminimum esetében ez a korábbihoz képest drasztikus növekedés. Ennek kitermelése jóval nehezebb a hazai üzletláncokban, amelyek egy műszakban több dolgozót foglalkoztatnak (a húsospulttól a zöldségesig), s nagyobb és változatosabb a termékkínálatuk. Viszont ez előnyük is lehet a külföldi érdekeltségű diszkontok arctalan voltával (kevés a megszólítható eladó), és sok saját márkás termékével szemben.

Szubjektív

A kereskedelmi szektorban főképp a kötött munkarend jellemző, hiszen egy pénztáros nem igazán döntheti el, hogy mikor hagyja el a bevásárlószalag végét, s kapcsolja ki a hússzeletelőt. Ám ha nem is kötetlenséget, de egy kis rugalmasságot elbír a rendszer nem várt események, például előre nem kiszámítható gyermekbetegségek, otthon felejtett tornacsomagok és naptárba be nem írt szülői értekezletek miatt. Amennyiben az emberséges bánásmód ily módon is tetten érhető egy üzlet életében, akkor nem biztos, hogy néhány tízezer forintért átül valaki egy magányos „pilótafülkébe”. Barak Beáta

[related-post post_id="3744690"]