A kerti poloskáknak nem büdös az ittlét

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nehéz védekezni az elszaporodó kerti poloskák ellen, még nincs vége az inváziónak.

Egyelőre megállíthatatlanul terjed hazánkban a kerti poloska, azaz „büdösbogár”. Az adatok azt mutatják, hogy a főváros mellett a nagyobb városok, azaz Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs számít a legfertőzöttebb területnek, de az ország számos pontján is észlelték a nem kívánatos élőlények jelenlétét. Mivel nem őshonos fajként, hanem árukereskedelem útján kerültek hazánkba, a kedvező akklimatizálódásuk miatt remekül érzik magukat nálunk.

A legjobb módszer, ha ránk másznak, lepöcköljük." Tartally András

Városi környezetben az átteleléssel sincs gondjuk, hiszen könnyen képesek behúzódni a közeli házak apróbb zugainak kevésbé fagyos pontjaiba. Egyes vélemények szerint immunrendszerük mínusz 20 fokig csak lelassul, de nem áll le, a peték meg egészen mínusz 50 fokig is bírják a farkasordító hideget.

[related-post post_id="3209539"]

Nincs ellenségük

– Először is nem árt tudni, hogy a poloskák nem bogarak, hanem a rovaroknak egy (a bogaraktól különálló) rendszertani csoportjába tartoznak – tisztázza Tartally András, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa. – Két invazív (valamely területre behatoló, -özönlő, -tolakodó) poloskafajról beszélünk, amelyeket az ember behurcolt Európába, és természetes ellenség híján nagyon jól érzik magukat nálunk – hasonló az eset a pár évvel ezelőtti harlekinkatica-invázióhoz. Afrikából a vándorpoloska, Ázsiából a márványos poloska került az országba, így nincsenek kontroll alatt, hiányoznak a ragadozóik vagy éppen a parazitáik.

Mivel kellemetlen a szaguk, nemigen fogyasztják őket a helyben élő ragadozók, ezért korlátlanul tudnak szaporodni. Az embert közvetlenül nem veszélyeztetik, a legjobb módszer talán az, hogy amikor ránk másznak, azonnal lepöcköljük őket magunkról, így nincs idejük kinyomni a kellemetlen szagú váladékukat – magyarázza a szakember.

A gyümölcsöket sem kímélik

Mivel a kártevőnek természetes ellenségét nálunk még alig ismerik, irtásuk nem lehetséges, a növények nedvét szívó élőlények a levelekre rakott peték által gond nélkül szaporodnak. A szakemberek véleménye szerint még feltehetően nincs olyan mértékű invázió, mint amelyre majd számítani lehet.

– A gyümölcsöket is megszúrják, és mielőtt elkezdik kiszívni azokat, emésztő enzimeket nyomnak a termésbe. Ezek lebontják a szöveteket, ami egy idő után azok elrohadásához vezet. Mivel közvetlenül a gyümölcsből szívják a táplálékot, így csak olyan méreggel lehetne ellenük próbálkozni, amely felszívódik. De mivel érés előtt álló gyümölcsöket támadnak meg, senki sem permetezi szívesen. A védekezés egy formája az lehet, hogy megkeressük a petecsomókat a levelek fonákján, és a fertőzött leveleket megsemmisítjük.

HBN–MSZ

Kint világos, bent sötét

– Előfordulhat, hogy túlszaporodik a két faj, és a beltenyészet következtében összeomlanak majd az állományaik. Beltenyészet vagy betegség lép fel, ami megritkítja őket.

Idővel helyi mikrobák is alkalmazkodhatnak eme új potenciális gazdafajokhoz, és megbetegíthetik őket. Az is előfordulhat, hogy a származási helyükről „utánuk jönnek” a parazitáik. Amíg ez megtörténik, szúnyoghálóval és a szobák rövid szellőztetésével – kint legyen világosabb, így a fény felé kirepülnek – megnehezíthetjük, hogy befészkeljék magukat a lakásba. Ha mégis bejutottak, a legjobb megoldás a rovarok elfogása egy lezárható üveggel vagy dobozzal (így nem lesz büdös a kezünk), mert a vegyszeres irtás nem hatékony – hívta fel a figyelmet az adjunktus.

[related-post post_id="3641991"]