Megdöbbentő: tízszer annyian lesznek öngyilkosok, mint ahányan gyilkosság áldozatai

Debrecen - Leginkább az alkohol, a drog és a pszichiátriai betegségek vezetnek ahhoz, hogy valaki eldobja az életét.

Rengeteg oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt, önkezével vet véget az életének, ezekről, a jelekről és a megelőzés lehetőségeiről faggattuk dr. Szabó Pál egyetemi docenst.

– Nagyon összetett jelenségről beszélünk, amit sok tényező befolyásol. Munkám során dolgoztam klinikán, honvédkórházban, fegyházban, egyetemi kollégiumban, menekülttáborban, magánrendelőben, és mindenhol találkoztam olyan páciensekkel, akiket foglalkoztatott az öngyilkosság gondolata, vagy meg is próbáltak végezni magukkal. Az áldozatok között több a férfi, mint a nő, több az idős, mint a fiatal, több az egyedülálló (elvált, özvegy, hajadon, nőtlen). A különböző nemzeteknél, országokban más mutatnak a számok, ugyanakkor a társadalmi helyzet, gazdasági helyzet, iskolai végzettség és a vallás egyaránt számít. A hét napjai, az év hónapjai és az évszakok is különböznek aszerint, hogy mikor halmozódnak az öngyilkossági kísérletek. Ezeknek a statisztikai adatoknak azonban nem sok hasznát vesszük a gyakorlatban, az egyének szintjén. Abban, hogy valaki az életet vagy a halált választja, szerepet játszik az egyén személyisége, temperamentuma, az értékrendszere, a hite, a neveltetése, a társadalmi normák, a társas kapcsolatok, a stresszel való megküzdés módszerei, a látott minták és a kultúra egésze. Amióta nyilvántartás van róla, Magyarország mindig a világ élvonalába tartozott az öngyilkosság terén. Görögországban, Mexikóban, Peruban vagy Egyiptomban tízszer ritkább az öngyilkosság 100 ezer főre számítva. Még mindig az elsők között vagyunk, de az elmúlt 20 évben mintegy 40 százalékkal kevesebben végeznek magukkal, mint az 1980-as években. De így is tízszer annyi áldozatot szed az öngyilkosság, mint a gyilkosság, és közlekedési balesetben is csak feleannyian halnak meg. Az ország megyéi között két-háromszoros a különbség: sokkal kevesebben végeznek magukkal az északnyugati, mint a délkeleti megyékben – mondta el a Naplónak az orvosi, pszichiáteri, pszichológusi végzettséggel is rendelkező szakember, aki neurológus és pszichoterapeuta is egyben.

Lehetséges okok

Az öngyilkosságok hátterében az esetek 90 százalékában pszichiátriai betegség áll. Ez azt is jelenti, hogy nem csak pszichiátriai betegek lesznek öngyilkosok. A dep­resszióban gyakori a halálvágy, az öngyilkossági késztetés, de a depressziós betegek nagy része sohasem kísérel meg öngyilkosságot. És fordítva: az öngyilkosok sem mind szenvednek depresszióban. A nyomott hangulat csak fokozza az öngyilkosság kockázatát, de még sok egyéb tényezőnek van szerepe.

dr. Szabó Pál | Fotó: Matey István

– Saját, mintegy 2000, pszichiátriai osztályon kezelt beteg elemzése alapján az alkoholbetegség és alkoholos befolyásoltság nagyon komoly kockázati tényező. Az alkohol hatására csökkennek a gátlások, fokozódik az agresszivitás, így józan állapotukban békések, szelíd emberek is erőszakossá válnak, maguk (vagy környezetük) ellen fordulnak. Hasonló hatásuk lehet bizonyos kábítószereknek is. A bipoláris zavar, amelyben kórosan feldobott, hiperaktivitással járó időszakok váltakoznak a lehangolt, inaktív időszakokkal, is fokozott öngyilkossági veszéllyel jár. Csakúgy, mint a skizofrénia, a pánikbetegség, a borderline személyiségzavar vagy a testdiszmorfiás zavar. Utóbbi betegség az jelenti, hogy valaki visszataszítónak, torznak érzik valamelyik testrészét, és ez arra készteti, hogy elkerülje az embereket, vagy végezzen magával szörny volta miatti elkeseredésében. Az öngyilkossági kísérletek világszerte sokkal gyakrabban vezetnek halálhoz a férfiaknál. Ez azzal magyarázható, hogy általában drasztikusabb módszerekhez folyamodnak: felakasztják vagy főbe lövik magukat, leugranak valahonnan, vagy éppen a vonat elé vetik magukat. A nők a statisztika szerint sokkal többször próbálkoznak, de ők nagyobb esetben élik túl az öngyilkossági kísérletet, mert a ránézésre kevésbé félelmetes módszereket választják: gyógyszer, drog, vagy érfelvágás. A férfiak azért is veszélyeztetettebbek, mert ők ritkábban fordulnak szakemberhez, és egyébként is kevesebbet beszélnek problémáikról – főleg, ha azok lelkiek –, nehezen kérnek segítséget, és inkább fordulnak az alkoholhoz. Sajnos egyre jobban megfigyelhető, hogy a fiatalok körében nagymértékben nőtt a kísérletezők aránya. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) jelentése szerint világszerte több helyen az öngyilkosság a leggyakoribb oka a fiatal (15-19 éves) lányok halálának.

Javuló honi tendencia

– A javuló hazai öngyilkossági adatok hátterében a pszichiátriai betegségek hatékonyabb felismerése, megelőzése és kezelése, a több szociális szakember és a mentálhigiénés központok és lelkisegély-szolgálatok könnyebb elérhetősége állhat. Fontos a pszichoedukáció, ami azt a célt szolgálja, hogy a lakosság jobban megismerje a pszichiátriai problémákat. Az eredményes közreműködés fontos része a gyógyszeres kezelés, amit téves információk miatt sokan elutasítanak. A médiának nagy szerepe van abban, hogy jobban bízzanak az emberek a szakemberekben, és az öngyilkossági híreket úgy közöljék, hogy az öngyilkossági kísérleteknek ne legyenek követői, hanem inkább segítsenek vagy segítséget keressenek az emberek – mutatott rá a Debreceni Egyetem oktatója.

- Molnár Szilárd -

Megtörhet az ördögi kör

A „cry for help”, azaz segélykiáltás jelenségét a szakemberek régóta ismerik. Az öngyilkossági kísérlet előtt az érintettek jelentős része elmegy az orvosához, segítséget várva, illetve környezetének jelzi, hogy nehéz helyzetben van, és segítségre szorul. Egy részük elmondja az orvosnak, hogy mit tervez, de a többség nem fedi fel öngyilkossági szándékát, ehelyett valamilyen testi betegség panaszairól számol be, mivel a testi betegség elfogadottabb társadalmunkban, mint a lelki problémák, amiket sokan szégyellnek.

– Az öngyilkosságot megelőző tünetegyüttest (preszuicidális szindróma) is régen, 1949-ben leírták már. Az öngyilkossági krízis állapota egy gyorsan kialakuló, rövid ideig tartó, múló, de életveszélyes állapot. Három tünet alkotja a tünetegyüttest: a gondolkozás és a viselkedés beszűkülése, az egyén saját maga felé irányuló agressziója és az öngyilkossággal kapcsolatos fantáziálás. Önrontó spirálként vezet innen az út az öngyilkossági kísérlethez, ebből a helyzetből külső segítség nélkül ritkán kerül ki az ember. Ebből a tudatbeszűkült állapotból kell kizökkenteni az érintettet. Segíthet, ha valakinek el tudjuk mondani a gondunkat, meghallgatnak, megértenek bennünket. Az, hogy a katolikusok között ritkább az öngyilkosság, valószínűleg visszavezethető a gyónás intézményére. A telefonos lelkisegély-szolgálatok jelentősége abban áll, hogy a krízisben levő ember valakinek elmondhatja a problémáját. Már azzal, hogy valaki elmondja a nehézségeit, csökken a feszültsége, valamennyire megnyugszik. A vonal túloldalán levő szakember tanácsot, segítséget tud ajánlani. Ezzel megtörhet az ördögi kör – hangsúlyozta Szabó Pál.

Figyeljünk önmagunkra és a környezetünkben élőkre!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!