Könyvhét - Műfaji gazdagság a Magvető kínálatában

Budapest, 2013. június 6., csütörtök (MTI) - Műfajgazdag kínálattal készült a Magvető Kiadó a 84. Ünnepi Könyvhétre: Esterházy Péter, Tóth Krisztina, György Péter, Takács Zsuzsa és Jónás Tamás is új kötettel jelentkezett.

Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője az ünnepi kínálatból kiemelte Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal című új regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A szerkesztő hangsúlyozta: a történelem az Esterházy-prózában folyamatosan jelen van. "Izgalmas, ahogy az író újra és újra belepillant a múltnak kútjába, és mindig valami mást pillant meg" - fogalmazott Szegő János, aki szerint az új kötet megidézi Esterházy nagy műveit, ugyanakkor már a Semmi művészettől datálódó, új írói korszak regénye, amelyben a szerző él gyakran alkalmazott technikájával, a lábjegyzeteléssel is.

Megjegyezte, a kötet játékos címe szinte figyelmezteti olvasóját, hogy egyszerű történet nem létezik. "Aki olvasott már Esterházyt, tudhatja, hogy ezúttal is valami összetett, polifon művel lesz dolga" - fogalmazott a szerkesztő, példaként megemlítve, hogy az író kommentárjaival folyamatosan feszegeti a történelmi regény határait. Zsáner és annak tükörképe is, ironikus és kalandos regény, amelyet a humor, bölcsesség jellemez, magán hordozza az igazi mesterpróza valamennyi jegyét - hangsúlyozta Szegő János.

A leginkább költőként ismert, de az utóbbi időben novellákkal, tárcákkal jelentkező Tóth Krisztina Akvárium című könyve családregény, amely az 1950-es évektől az 1980-as évekig kíséri végig szereplői életét. A szerkesztő "költői prózaként" jellemezte a kötetet, hangsúlyozva, hogy Tóth Krisztina esetében ez "nem csilingelést", hanem a költői érzékenységgel megfigyelt apró részleteket jelent, amelyből szőttesként áll össze a regény világa.

A kötetet irónia és fagyos humor jellemzi - mutatott rá Szegő János, aki irodalmi előképként Fejes Endre Rozsdatemetőjét nevezte meg. Hozzátette: a cím utal egy konkrét tárgyra, de metaforikus is, hiszen a bérházak világának áttetszőségét, bezártságát érzékelteti.

György Péter esztéta, író most egy tanulmánykötettel jelentkezett: az Állatkert Kolozsváron - Képzelt Erdély című könyvben a Trianon-trauma kibeszéletlenségének következményeit és az Erdély-mítoszt kutatja. Szegő János kiemelte, hogy a mai magyar emlékezetkultúrával foglalkozó könyv főként arra mutat rá, hogy fenntarthatatlan a trianoni döntést követő nemzeti amnézia, hiszen nem mindegy, ki, milyen kontextusban foglalkozik a kérdéssel. A könyv esettanulmányai, elemzései részletesen tárgyalják például azt, hogyan reagált a korabeli magyar irodalom a békediktátumra, elemzi a Vérző Magyarország című, Horthy Miklós előszavával 1920-ban megjelent antológiát, amelyet Kosztolányi Dezső szerkesztett, és írt bele Tóth Árpád, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes is. Elemzi a határokon túlra került értelmiség dilemmáit olyan személyek életútján keresztül, mint Szabédi László, Szilágyi Domokos vagy Bretter György, de ebből a kontextusból vizsgálja Bodor Ádám prózáját is. A keretes szerkezetű könyv zárófejezetei a jelen politikai emlékezetkultúráját elemzik.

Kiss Noémi Ikeranya - Magzatpróza című könyvében terhessége, majd az ikrei születése óta eltelt időt írta meg. A szerkesztő felhívta a figyelmet a kötet sokműfajúságára, szerinte Kiss Noémi kötete egyszerre tekinthető kézikönyvnek és lenyűgöző prózai alkotásnak.

Flóri Anna rádiós újságíró Érkezési oldal című első kötete egy tükörregény, amelynek egyik szála a közelmúltban játszódik, ezt ütközteti egy 1944-es lágertörténettel. A szerkesztő méltatta a regény aprólékos, kihagyásokkal dolgozó nyelvét, valamint a pontosan megírt figurákat, hozzátéve, hogy a szerző képes volt meghaladni a lágertörténetek ismert toposzait is.

Takács Zsuzsa Tiltott nyelv című verseskötetét a költő egyik újabb lírai csúcspontjaként mutatta be Szegő János, hozzátéve, hogy a versek jól érzékeltetik a Takács-líra gazdagságát is. A könyv leghangsúlyosabb motívuma a gyász, a búcsú pillanatai - hangsúlyozta a szerkesztő, de Takács Zsuzsa tiszteleg a költőmesterek előtt is, emellett Kalkuttai Szent Teréz bőrébe bújva folytatja vallomásos verseit is.

AZ elmúlt öt év verstermése kapott helyett Jónás Tamás Lassuló zuhanás című kötetében, amelyet a szerkesztő rendkívül erős alanyi költészetként jellemzett, hozzátéve, hogy a provokációig feszített személyesség, a brutális őszinteség a magyar kortárs költészet megkerülhetetlen szereplőjévé teszi a szerzőt.

A Magvető könyvheti kínálatában helyet kapott továbbá Erdős Virág Ezt is el című verseskötete, amelynek erős közéleti reflektáltságát, slam-szerűségét, játékosságát, formaérzékenységét hangsúlyozta a szerkesztő. Potozky Lászlót a magyar próza egyik legnagyobb tehetségeként jellemezte Szegő János, a fiatal szerzőtől novelláskötetet adott ki a Magvető Nappá lett lámpafény címmel.

A kínálatból kiemelte továbbá Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című kötetét, amelyet Nagy Tamás szegedi jogtudós rekonstruált a hagyatékból előkerülő dokumentumokból. A szerkesztő felidézte, hogy Hajnóczy 1975-ben megrendítő szociográfiát írt elmegyógyintézeti élményeiről, a szöveg 1975-ben jelent meg a Valóság folyóiratban, a közlést perek, fenyegetések követték. Az író évekig szerette volna kiadni könyvben is munkáját, erre azonban nem volt lehetősége. A most megjelent kötetben nemcsak a könyvhöz gyűjtött anyagok kaptak helyet, hanem eddig ismeretlen Hajnóczy-szövegek, köztük két novella is.

A könyvhétre megjelent továbbá a Körkép című prózai antológia, valamint a Szép versek is, ez utóbbiban mintegy 90 költő verse szerepel. Szegő János elmondta, a válogatás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen sokszínű volt tavaly a magyar költészet.

- MTI -