Magyarország

2013.05.23. 15:19

Köves Slomó: nem maradhatunk közömbösek a holokauszt áldozatai iránt

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - A holokauszt máig ható tanulsága az, hogy "nem maradhatunk közömbösek az áldozatok iránt", mert aki így tesz, az is bűntárs - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a második világháború idején Óbudáról elhurcolt zsidó áldozatok emlékére tartott rendezvényen csütörtökön Budapesten.

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - A holokauszt máig ható tanulsága az, hogy "nem maradhatunk közömbösek az áldozatok iránt", mert aki így tesz, az is bűntárs - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a második világháború idején Óbudáról elhurcolt zsidó áldozatok emlékére tartott rendezvényen csütörtökön Budapesten.

Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának eseményén a vezető rabbi az ottani téglagyár helyén emelt emlékműnél kifejtette, a közömbösség megengedi, hogy egy kegyetlen kisebbség felülkerekedjen és a béke helyett borzalmakat kövessen el. Az egész társadalom számára le kell vonni a tanulságot, hogy "még akkor sem maradhatunk közömbösek, ha semmi okunk nincs rá, hogy ne legyünk közömbösek", és érvényesíteni kell a feltétel nélküli szeretet értékét - jegyezte meg.

Köves Slomó közölte: innen, a budapesti zsidóság gyűjtőhelyéről deportálták a Horthy-rendszer legvégén az üldözötteket a haláltáborokba. Rámutatott: a zsidó vallás szerint megbocsátani csak az tud, aki ellen elkövették a bűnt, és csak annak tud megbocsátani, aki elkövette, tehát a legyilkolt hatmillió áldozat ezt már nem teheti meg.

Szólt arról is, hogy a holokauszt idején nem a politikai meggyőződése vagy a vallása, hanem kifejezetten a származása miatt öltek meg hatszázezer magyarországi zsidó embert.

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: Magyarországon van szándék a múlttal való szembenézésre, és ma már biztos, hogy a fasizmus és a kommunizmus bűnei egy tőről fakadnak, így nem lehet különbséget tenni közöttük. Úgy fogalmazott: "egykori cenzor és KISZ-vezető prédikál demokráciáról, miközben saját egykori munkásságuk takargatására a zsidóságot használják fel".

Kitért arra, hogy a 20. századi zsidóság "megpróbáltatásaival kufárkodik Gyurcsány Ferenc és pártja", de ugyancsak egy sokat szenvedett népből próbál hasznot húzni "Vona Gábor és pártja" is. Mindkét irányzattól a "becsületes demokrata undorral fordul el, komolyan vehető politikai és társadalmi szervezet pedig elhatárolódik tőlük".

Felhívta a figyelmet arra: a zsidóság vezetőinek az a feladatuk, hogy az antiszemitizmus kártyáját pro vagy kontra kijátszó szervezetektől elhatárolódjon, mert "csak így állítható meg az antiszemitizmus térnyerése. Sajnos még nem tartunk itt." A nácizmus és az antiszemitizmus létezése elemi érdeke a szélsőbaloldalnak, a zsidó szervezetek pedig akkor járnak el következetesen és méltányosan, ha nem engednek a baloldali politika csábításának, sorstragédiáikat nem engedik játékszerré tenni, és a kommunista rémuralmat éppen olyan határozottan elítélik és visszautasítják, mint a náci bűnöket - tette hozzá.

Utalva arra, hogy nyugati lapok arról írnak, "Magyarország a legújabbkori antiszemitizmus hazája", feltette a kérdést: miféle antiszemita ország az, ahol zsinagógát nyitnak újra, ahol a miniszterelnök nyilvánosan veszi védelmébe a zsidó kisebbséget, s ugyanő felszólal a Zsidó Világkongresszuson, ahol kormányzati szinten holokauszt-emléknap megtartásáról döntöttek, létrehozták a Holokauszt Emlékközpontot, emlékévet szerveztek a vészkorszak idején embermentő tevékenységet folytató svéd diplomata Raoul Wallenberg előtt tisztelegve, betiltották a gyűlöletbeszédet, a diktatúra szimbólumait, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmussal szemben.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a német megszállással 1944. március 19-én elvesztette szuverenitását, a hazai zsidóságot pedig a németekkel kollaborálók német parancsra küldték a haláltáborokba, nem a legitim magyar népképviselet. Az is tény azonban, hogy a numerus clausus törvénye és a korabeli antiszemita megnyilatkozások akkor is elfogadhatatlanok, ha életeket nem követeltek - mutatott rá.

A rendezvény végén Bús Balázs, továbbá a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékműnél, ahol zsidó szokás szerint kavicsot helyezett el mások mellett Köves Slomó és Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, majd Köves Slomó vezetésével elmondták a kaddist, a zsidóság halottak emlékét felidéző imáját.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!