Ab - nyilvános határozathirdetés a családvédelmi törvény ügyében hétfőn

Budapest, 2012. december 16., vasárnap (MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn nyilvánosan hirdeti ki határozatát a családok védelméről szóló törvény egyes rendelkezéseiről.

A tavaly elfogadott törvény egyes - a család fogalmáról, illetve a törvényes öröklés rendjéről szóló - szabályait diszkriminatívnak találta az alapvető jogok biztosa és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat.

Szabó Máté ombudsman indítványa szerint a családvédelmi törvény családfogalma férfi és nő házasságán alapul, így szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Nem zárhatók ki a család fogalmából a létező, működő és jogilag is elismert kapcsolatok, mert ez az érintettek, sőt esetenként gyermekeik jogait is sérti.

Az ombudsmani indítvány rámutat arra is, hogy a törvényben deklarált családfogalom nemcsak a párkapcsolatban élő azonos nemű pároknak okoz hátrányt, hanem azoknak a különnemű pároknak is, akik nem házasságban, hanem más kapcsolati formában kívánnak élni.

Az ombudsman szerint ez a családfogalom szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társas kapcsolati formában élők emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élethez való jogát.

Továbbá az alapvető jogok biztosa a jogszabály törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban azt vetette fel: a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét sérti, hogy nincs összhang a családvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv (Ptk.) között. Ugyanis a Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett - azonos nemű - élettársak egyértelműen a házastárssal azonos szinten örökölnek, a családvédelmi törvény e tekintetben bizonytalanságot okozhat.

Az ombudsman indítványában hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint a családvédelmi törvény ellentétes a strasbourgi bíróság működésének alapjául szolgáló római emberi jogi egyezménnyel, melynek részese Magyarország is.

Az alapvető jogok biztosa június elején indítványozta a július 1-jével hatályba lépő jogszabály vitatott rendelkezéseinek felfüggesztését.

Az Ab június végén felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését. A testület ekkor élt először az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését vizsgálata idejére felfüggesztheti.

Az Ab döntését akkor azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a Ptk. és a családvédelmi törvény nincs összhangban. A Ptk. szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a családvédelmi törvény "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz.

Az Ab álláspontja szerint előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a családvédelmi törvény alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a testület.

A testület megállapítása szerint "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján".

Az új alkotmánybírósági törvény tette lehetővé, hogy az Ab a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. A testület abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztésre súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében kerülhet sor.

- MTI -