ING Alapkezelő: jól teljesítenek az észak-amerikai és a fejlődő piacok cégeinek papírjai

Budapest, 2012. május 24., csütörtök (MTI) - Az amerikai vállalkozások gyorsjelentései, illetve a világgazdasági folyamatok tükrében elmondható, hogy igen jól teljesítenek az amerikai vállalkozások részvényei, illetve a feltörekvő piacokon tevékenykedő multinacionális vállalatok papírjai - mondta Ad van Tiggelen, az ING-csoport befektetési szenior elemzője.

    A befektetési szakember az MTI-nek elmondta: az amerikai vállalkozások gyorsjelentése alapján a cégek 80 százaléka felülteljesítette a várakozásokat. A konszenzus szerint csupán egy százalékos eredménynövekedésre számítottak az amerikai cégek esetében az elemzők, de a végül mintegy 6-7 százalékos nyereségnövekedés következett be. Ez részben annak köszönhető, hogy az amerikai gazdaság és a feltörekvő piacok jól teljesítettek, ugyanis az amerikai vállalatok eredményességére jelentős mértékben hatnak a fejlődő piacok országainak folyamatai. 

    Ad van Tiggelen elmondta: a világgazdaság gyakorlatilag három nagy részből áll, az Egyesült Államok és a feltörekvő piacok gazdaságából, illetve az Európai Unió gazdaságából. 

    A befektetési szakember aláhúzta: Európa középtávú kilátásai nagyon problematikusak, nyitott kérdés az, hogy Görögország kilép-e az eurózónából, sok minden múlik a most soron következő görög választáson, hisz a legutóbbi választáson jelentős mértékben teret nyertek az euróellenes pártok. 

    Európát tekintve az ING-csoport szakértői nagyon óvatosak, a kötvényeket felülsúlyozzák a részvényekkel szemben. Az ING szakértői ugyanis attól tartanak, hogy az eurózóna problémái még inkább fokozódnak a jövőben, például felgyorsulhatnak azok a folyamatok, amelyek a francia gazdaság problémáit okozták. Franciaországban ugyanis a munkaerőpiacot fel kellene szabadítani, flexibilisebbé tenni, de a győztes szocialista elnök ilyen intézkedéseket nem tervez - elemezte a szakember. 

    Azt is szkeptikusan ítélte meg Ad van Tiggelen, hogy az eurózónában kibocsátanak-e a jövőben eurókötvényeket, és ezzel párhuzamosan kialakul-e egyfajta szorosabb fiskális unió.  

    Kifejtette: az ING alapforgatókönyve az, hogy ez eurózóna nem fog felbomlani, mivel az elmúlt 50 év konvergencia folyamatait rombolná szét az, ha az eurózóna szétesne. Emellett nagyon sokba kerülne az is, ha a kilépő tagállamok a saját devizáikat vezetnék be újból a pénzpiacon - fűzte hozzá.

    Rámutatott: egyes államok az eurózónából való kilépést követően rövid ideig valutaleértékeléssel ugyan tudnák erősíteni a versenyképességüket, ez azonban hosszú távon nem működik. A másik lehetőség az, hogy a költségvetésük strukturális reformjain keresztül, az államháztartási kiadások csökkentésével teszi rendbe a gazdaságát egy-egy ország. Ha az eurózóna felbomlik, akkor ezek a költségvetési reformok vagy elmaradnak, vagy nagyon lelassulnak - emelte ki a befektetési szakértő. 

       Rámutatott: az eurózóna egységére azért is szükség van, mert Európa csak így, az egységes piac és a közös európai fizetőeszköz révén tud a globális versenyben helytállni a többi vezető régióval szemben.     Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg Magyarország és az IMF/EU nemzetközi szervezetek megállapodásának lehetőségét, Ad van Tiggelen elmondta: az elmúlt hónapokban az Orbán-kormány tett olyan lépéseket, amelyek hajlandóságot mutatnak a strukturális reformokat illetően, ez érzékelhető volt a Széll Kálmán Terv 2.0 elképzelésein, illetve a magyar kormány által Brüsszelnek megküldött konvergencia-programban. 

    Hangsúlyozta: előzőleg azonban az Orbán-kormány egyes intézkedései sértették a Magyarországon működő külföldi cégek érdekeit, sőt bizonyos szempontból "antikapitalista intézkedések" voltak, amelyek bizalmatlanságot és számos esetben bizonytalanságot okoztak. Most a hitelesség visszaszerzése és EU/IMF-fel kötendő megállapodás  érdekében a magyar kormány számára fontos, hogy megvalósítsa a Széll Kálmán Terv 2.0 lépéseit, amelyeknek kivitelezése még számos kérdést vet fel. Ezek tényleges megvalósítása visszahozhatja a külföldi befektetők bizalmát az ország iránt - emelte ki Ad van Tiggelen. 

    A befektetési szakember úgy ítélte meg: hosszabb távon azokba a kötvényalapokba érdemes befektetni, amelyek elsősorban a feltörekvő régiók, azaz Ázsia, Latin-Amerika, Törökország devizakötvényeibe helyezik el pénzüket. Jó befektetésnek tűnik az is, hogy a közép-kelet-európai régió egyes országainak állampapírjait veszik célba a befektetők, hiszen azok magas hozamot biztosítanak. 

    A befektetési szakember a magas hozamú vállalati kötvényalapokat is ajánlotta a befektetőknek. Ezek az alapok jelentős részben úgynevezett bóvli kategóriájú vállalatok kötvényeit vásárolják meg. Mivel ebben a kategóriában viszonylag magas hozamú vállalati kötvények vannak, így annak ellenére, hogy egyes cégek csődbe mennek a portfolióban, a többi társaság papírjai még mindig magas hozamot biztosítanak a befektetőknek. 

    A harmadik ajánlott kategóriát adják azok a magas osztalékot hozó részvényalapok, amelyek a globális szinten, azaz világviszonylatban tevékenykedő vállalatok részvényeibe fektetik a pénzeket, ezek a nagyvállalatok ugyanis jelentős osztalékot biztosítanak a befektetőknek. Ezek az alapok 80 százalékban amerikai részvényekbe, és 20 százalékban az EU-ban központtal rendelkező multinacionális cégek részvényeibe helyezik el a befektetéseket - elemezte a szakember.

brl gtb guz

MTI