2008.06.30. 18:19
Szeptemberre halasztották a Magyar Gárda-pert
<p>Szeptember elsejére napolták el a Magyar Gárda elleni pert a Fővárosi Bíróságon. A per hétfőn újabb felperesekkel és egy alperessel bővült.</p>
Hétfőn a felperesi és az alperesi oldalon is többen jelezték, hogy részt vennének a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatására kezdeményezett perben. Közülük a bíróság háromnak, a Magyarországi Kisebbségek Pártjának, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének és egy nyugalmazott mérnöknek engedélyezte a perbe való beavatkozást.
Az ügyészség által kezdeményezett polgári perben már korábban csatlakozott a felperesi oldalhoz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat. A felperesi oldalt a már említett két kisebbségvédelmi szervezet, a Magyarországi Kisebbségek Pártja, illetve a Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete erősíti hétfőtől, az alperesi oldalon pedig Reiner Péter nyugalmazott mérnök kapott lehetőséget a beavatkozásra. A többiek beavatkozási kérelmét - közöttük Mónus Áron, az Új Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Túlélés 98, az 56-osok Világszövetsége, illetve a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége beavatkozási kérelmét - a bíróság elutasította.
A pert kezdeményező Fővárosi Ügyészség képviseletében Varga Bálint ügyész hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda rendfenntartó szerepet játszik, amit legutóbbi galgagyörki és faddi - úgymond - demonstratív jellegű masírozásuk is bizonyít. Az alperes már az előző tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy a Magyar Gárda Mozgalom nem azonos a beperelt egyesülettel. Az ügyész most ennek ellenkezőjét igyekezett bizonyítani, felsorolt több olyan magánszemélyt, akik a Magyar Gárda Mozgalom tagjai, de az Egyesületnek is fizettek úgynevezett pártoló tagdíjat. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület vezetője erre azt mondta, hogy az 1300 gárdista és a 3-4 ezer pártoló tag mellett jelentéktelen az a 8-10 ember, aki az Egyesületnek is fizetett tagdíjat, ez nem bizonyítja azt, hogy a két szervezet azonos.
Száva Vince, a Magyarországi Kisebbségek Pártja elnöke a tárgyaláson kijelentette, hogy az emberek rettegnek és rémálmaik vannak a Magyar Gárda fellépése miatt. Reiner Péter ezzel szemben kijelentette, hogy ő zsidó származású és büszke magyarságára, és ezért elsők között jelentkezett a Magyar Gárdánál pártoló tagként. Kijelentette a bíróságon, hogy "a Gárda számos budapesti és vidéki rendezvényén vettem részt, valamint jelen voltam mindhárom ünnepélyes avatáson, és soha nem tapasztaltam olyan megnyilvánulást, amely sértette volna bárkinek is a jogait, emberi méltóságát, szabadságát".
A bíróság tanúként meghallgatta a Magyar Gárda honlapjának szerkesztőjét és levetítettek két videofelvételt, a Faddon és a Vánd községben tartott rendezvényről. Az első vetítést az ügyész kezdeményezte, aki szerint Faddon megfélemlítő masírozás történt, a másik vetítést pedig a Gárda Egyesület jogásza, Gaudi Nagy Tamás kérte. Ez arról az emlékünnepségről szólt, amelyen a Magyar Gárda felsorakozott tagjai jelenlétében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is beszélt a svábok egykori kitelepítése kapcsán.
A tárgyalás vége felé Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat nevében kérte a bíróság mielőbbi döntését, mert szerinte a helyzet pattanásig feszült, és aggódik amiatt, hogy "a Gárda tovább provokálja a hazai cigányságot".
A bíróság a tárgyalást szeptember 1-jére napolta el.
A késő délutánig tartó egész napos tárgyalás után a Fővárosi Bíróság épülete előtt Vona Gábor azt mondta a Markó utcában felsorakozott gárdistáknak, ha ma újra kellene kezdeniük, ugyanúgy csinálnának mindent, mint eddig.
