Elhunyt Halda Alíz

Halda Alíz 1928-ban született Kürtön, az egykori Csehszlovákiában. 1945-től élt Budapesten, kezdetben gépíróként, szövőnőként, csomagolóként dolgozott. 1946 és 1949 között a Színművészeti Akadémia hallgatója és a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagja volt. 1947-től 1956-ig a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja tagja. 1949-1950-ben a Nemzeti Színház könyvtárosaként dolgozott. 1950-től 1955-ig, valamint 1956 szeptemberétől 1957 márciusáig a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője. 1953 és 1958 között elvégezte az ELTE magyar szakát.

Az 1956-os forradalom idején Gimes Miklósnak, a Szabad Nép újságírójának menyasszonya volt. Gimes Miklóst a forradalom leverése után letartóztatták és 1958. június 16-án a Nagy Imre-per harmadrendű vádlottjaként kivégezték. Halda Alízt a Rádióból 1957-ben elbocsátották, majd 1962-ig alkalmi munkákból élt, 1962-től 1983-as nyugdíjazásáig a Fényes Elek Szakközépiskola Leánykollégiumának igazgatója volt.

A hetvenes évek végén kapcsolódott be a demokratikus ellenzék tevékenységébe, amelyben a rendszerváltásig vett részt. Részt vett Nagy Imre és mártírtársai, köztük Gimes Miklós újratemetésének szervezésében. A Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd 1988-ban az Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja. 1991-től 1998-ig a párt országgyűlési képviselője volt. 1999-től 2006-ig a fővárosi SZDSZ XII. kerületi szervezetének elnöke és a párt Országos Tanácsának tagja volt, ahova 2007-ben újból beválasztották.