2008.05.29. 15:33
Előny az elkövetőnél
<p>Egyre többen látják be, hogy életünk nehézkessé válik otthoni számítógép és interhethasználat nélkül. Épp ezért sokunk számára riasztó a hír: egy olyan nagy cég internetes rendszerét is megtámadhatják a kalózok, mint a BKV. <STRONG>Szalóczi Katalin jegyzete</STRONG></p>
Egyre többen látják be, hogy életünk nehézkessé válik otthoni számítógép és interhethasználat nélkül.
Épp ezért sokunk számára riasztó a hír: egy olyan nagy cég internetes rendszerét is megtámadhatják a kalózok, mint a BKV. Szeretnénk megvédeni, ami csak a miénk.
A válaszhoz tudnunk kell: ahhoz, hogy egy vírusirtó programban a szakember lelakatoljon egy ,,betörő" által felfedezett kiskaput, kell vagy 2-3 óra. Ennyi előnyt feltétlenül szerez az, aki előbb talált rá, méghozzá nem tisztességes céllal. Vagyis az időtényezőnek nagy szerepe van, épp úgy, mint az igazi betöréseknél. A riasztóberendezések abban különböznek egymástól (az áruknak megfelelően), hogy mennyi időt hagynak a műveletre a betörőnek, milyen gyorsan (és finoman) érzékeli a kütyü a behatolási szándékot. Minél hamarabb riaszt, annál kevesebb károkozásra marad idő.
Persze így is csak 50 százalék a biztonság, de azért több a semminél. A vállalatoknál, egy igazán jó informatikai rendszernél, no meg kellően lelkiismeretes rendszergazdák esetén viszont már több mint 90 százalék. Vagyis az otthonról átvitt ,,kiskapukat" képesek automatikusan kiszűrni a céges rendszerek.
Van persze, amit az ő védőrendszerük sem észlel: ha maguk a dolgozók gyűjtenek ki és visznek ki információkat. A kimondottan nagybiztonságú cégek (bankok, adóhivatal) ez ellen is védekeznek, jogosultságok megszabásával, szigorú naplózással.
Hogy a BKV esetében hol volt a kiskapu, már a Nemzetbiztonsági Hivatal nyomozza.
