2008.03.03. 07:17
Szélerősségek és Celsiusok tobzódnak
<p>Őseink egyszerű humanoidok voltak: ha tombolt a vihar, behúzódtak a barlangba. Ezen túlmenően pedig nem törődtek vele, nem jegyezték fel és nem hasonlítgatták össze a tavalyi nagy égiháborúval. <STRONG>Szőke Tímea jegyzete</STRONG>.</p>
Igaz, nem állt a verdájuk az üreg bejárata előtt. Egyes meteorológusok szerint szélsőségesebbé vált az időjárás, mások szerint meg nem. Lehet, hogy csak túl tájékozottak vagyunk.
Minden percben tudhatjuk, hány fok van, milyen erős a szél, mennyi ez a Kuala Lumpur-i állapotokhoz képest, nekik rosszabb most vagy nekünk? És mennyi volt az érték két éve meg ötven éve és egyáltalán, na ugye hogy ilyen forróságot/szelet/inflációt nagyapáink sem éltek meg soha?!
Persze, akinek egy viharban kidőlt fa a többmilliós járgányára esik, vagy a füle mellett zúgnak el a tetőről lesodort cserepek, biztosan emlékezni fog rá, neki az lesz minden idők legnagyobb orkánja.
Ha személyesen átélünk valamit, az mélyebb nyomot hagy, hiába meséli el ismerősünk az ő sztoriját, ami ugyanolyan volt csak sokkal inkább.
Már nem csupán utólag jegyezzük, alaposan felkészülünk, hiszen emberéletről is szó van, lásd: vörös riasztás, interneten követhető vihar-útvonal, hőségriadó. Ennyire ijedősek lennénk?
Nem arról van inkább szó, hogy az időjárás (is) a pénztárcánkra megy? Egy autót akár totálkárosra is törhet egy kidőlő fa, egy feltépett tetőt nem olcsó befoltozni. A leszakadt vezetékek miatt hosszú ideig szünetelhet az áramellátás, akár megbénítva sok ember életét.
Télen a hideg függvényében terpeszkedő fűtésszámla, nyáron meg a hőséggel küzdő légkondicionálóink fogyasztása hozza ránk a frászt. Ha az égzengéstől, a plusz/mínusz harminc foktól nem is félünk, ezek forintba történő leképeződésétől biztosan.
