Magyarország

2007.12.20. 18:27

Magyar Gárda: a bírót kijelölték, januárban lehet a tárgyalás

<p>Január második felében kezdődhet el az az eljárás, melynek végén kiderül, müködhet-e tovább a Magyar Gárdát.</p>

A feloszlatást kezdeményező ügyészségi keresetlevél a héten megérkezett a Fővárosi Bíróságra, már az üggyel foglalkozó bírót is kijelölték.

A Fővárosi Főügyészség még hétfőn kézbesítette a Fővárosi Bíróságnak azt a keresetlevelet, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezte. Az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot a gárda tatárszentgyörgyi rendezvénye után, ahol olyan szavak és kijelentések hangoztak el, amelyek több törvényt és az alkotmányt is sértik. Így például az emberi jogok Római Egyezményét, a faji megkülönböztetésről szóló New York-i Egyezményt, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, illetve és az egyesülési jogról szóló törvényt.

Ez utóbbinak egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével.

A tatárszentgyörgyi rendezvényen Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke egyebek mellett a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony "cigányprogram" kidolgozását sürgette.

Arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt, és szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban. Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója mások mellett arról is beszélt, hogy a "cigánybűnözés egy járvány", amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla.

Szegeden, a helyi MDF kezdeményezésére az országban elsőként nyilvánították nemkívánatos szervezetnek a Magyar Gárdát, de a héten Csepel is hasonló határozatot hozott. Az óbudai képviselő-testület a kirekesztés és idegengyűlölet visszaszorítását célzó határozatot fogadott el szerdai ülésén.

Az államfő kedden azt mondta, hogy a cigány társadalom szegénységben és hátrányos helyzetben él, az ügyben megtett erőfeszítések nem elegendőek. Sólyom László szerint a kiút a kisebbség integrációja lehet, ez azonban nem jelenti a cigány identitás feladását, hanem beilleszkedés a többségi társadalomba, ami kölcsönös jó szándékot és kötelességet feltételez.

Ha a bíróság feloszlatná a Magyar Gárdát, az egyesületet más néven újraalakítanák - mondta el a Magyar Hírlapban Vona Gábor, a gárdát létrehozó Jobbik elnöke. A tagság, amely közös céljaikért állt össze, nem oszlatható fel - tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!