Kutyasétáltatás szülte indulatok

Elengedhetetlen a mozgás
Elengedhetetlen a mozgás - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Ha nem történik tettenérés, vagy az elkövető nem fogadja el a helyszíni bírságot, feljelentést lehet tenni.

Azt manapság már mindenki tudja, a város területén milyen szabályok szerint szabad sétáltatnia a kutyáját – még ha esetleg nem is tartja be ezeket a szabályokat. De mi a helyzet a városon kívül? Ez bizony már parázs vitákat eredményez, a közvélemény nem egyezik abban, bárki bárhol szabadon engedheti-e kedvencét. Mi utánanéztünk, és hogy okosabbak lettünk-e, most mindenki eldöntheti maga.

Szabályok

A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a debreceni önkormányzatnak nincs olyan helyi rendelete, amely szabályozná a kutyasétáltatást, ebben az országos hatáskörű 2012. évi II. törvény (a szabálysértési törvény) 193. paragrafusa az irányadó. Vagyis a jogszabály nem ad felhatalmazást a jegyző részére sem bel-, sem külterületen a kutyasétáltatás ellenőrzésére.

Ez a törvény a következőket mondja: veszélyeztetés kutyával szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja. A szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot, aminek összege 5 ezertől 50 ezer forintig terjedhet. Amennyiben nem történik tettenérés, vagy az elkövető nem fogadja el a helyszíni bírságot, feljelentést lehet tenni, ennek elbírálása a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A szabálysértési eljárásban kiszabható bírság összege 5 ezer és 150 ezer forint között lehet.

A vadászati törvény rendelkezése szerint pedig vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség, és ha a vad sérelme másként nem hárítható el. Ugyanez vonatkozik a kutyákra vagy macskákra, ha fertőzés továbbterjedését vagy támadást kell megakadályozni.

A gyakorlatban

Kérdésünkre, hogy hogyan jár el egy vadász, ha kutyát lát a Debrecen környéki erdőkben, dr. Forgács Barna, a Hajdú-Bihar megyei Vadászkamara elnöke arról tájékoztatott, a szabályok teljesen egyértelműek. Mint elmondta, a városon kívüli területek vagy közterületnek minősülnek, vagy magántulajdonnak. A magántulajdonban lévő területeken nyilvánvalóan csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet tartózkodni, vagy bármilyen tevékenységet folytatni, s ebbe a kutyasétáltatás is beletartozik. – Más területeken a kutya a befolyásolhatósági körből nem léphet ki, mert amennyiben túlmegy azon, nincs olyan tulajdonos, aki vissza tudná hívni, ha felfedez egy vadat, s űzni kezdi. Az ösztön erősebb, mint a gazdi utasítása, felülbírálja a külső parancsot! – hangsúlyozta az elnök.

– Tapasztalatból tudom, hogyan működik ez. A vadászatokon csak vizsgázott kutyák vesznek részt, olyan vizslák, amelyeknek az egész élete vadászatról szól, mégis sokszor a legfegyelmezettebb, legjobban betanított kutyákat is nagyon nehéz, szinte lehetetlen visszahívni. Pedig ezeket a kutyákat egész életükben dresszírozzák, mégis vannak olyan szituációk, amikor a sebzett vad menekülésének látványa olyan csábító, hogy a kiabálás, fütyülés, elektromos jelzések is alig hatnak a vadat üldöző ebre – figyelmeztetett Forgács Barna, s hozzátette, ez átlagos kutyánál egy másik kutya vagy macska esetében is megtörténhet.

– Egyértelmű tehát, hogy az ebet hatótávolságon belül kell tartani, és ennek eszköze a póráz és bizonyos esetekben a szájkosár is, például a gyerekek közelségekor. Természetesen a kutya fajtájától, vérmérsékletétől is függ mindez, a felelős kutyatartókon áll, hogy biztonságban akarják-e tudni kedvencüket, hogy el akarják-e kerülni azokat a feszültségeket, amelyeket egy szabadon engedett kutya viselkedése generálhat séta közben. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kutyák egymásra is veszélyesek lehetnek – emelte ki az elnök.

Végleges beavatkozás

– Ha a hivatásos vadász vad­űző kutyát észlel, akkor meg kell akadályoznia a kutyát, hogy elejtse a vadat – közölte az elnök, de azt is megfogalmazta, a kutya kilövését mindenki szeretné elkerülni, az utóbbi időben a hivatásos vadászok sem igazán szoktak élni ezzel a törvényben megfogalmazott lehetőséggel.

Szerencsére nem jellemző, hogy szükség lenne ilyen végleges beavatkozásra, egyedi esetek olykor vannak, de Forgács Barna szerint leginkább a kutyások között szokott feszültséget okozni a póráz és szájkosár viselésének kérdése, főként, ha gyermekek is érintettek. – Azok a kutyatulajdonosok, akik féltik kutyájukat, ismerik és tiszteletben tartják a szabályokat – foglalta össze Forgács Barna.

PtkI


Az egyik megtámadott biciklis szerint nem érdemes a város keleti határában karikázni. Képünk illusztráció
Debrecen – Egy életre elment a kedvem attól, hogy az Erdőspusztákon biciklizzek – jelentette ki a nevét nem vállaló, középkorú, debreceni férfi, miután az év elején, szép téli időben barátjával kerékpártúrára indultak a cívisváros keleti szélére, de két helyen három nagy kutya támadt rájuk. Élet...

Debrecen - A vadászat sokkal több annál, mint ahogyan általában a társadalmi tudatban megjelenik. Interjú dr. Forgács Barnával, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnökével. A vadászati idényeket törvény szabályozza, így például szőrmés ragadozókra, vaddisznóra korlátlanul, tehát most is szabad va...



Lakóhelyem.
HAON.HU






hirdetés