„Szeretnénk felzárkózni, munkát biztosítani az embereknek”

Debrecen, Hajdúsámson - Interjú Antal Szabolccsal, Hajdúsámson polgármesterével.

„Megyénk nyolcadik legnagyobb települése mellett elhúztak bizonyos városok, sok a megoldandó feladat”.

A település rendre, fejlődésre, változásra vár – fogalmazott Antal Szabolcs, Hajdúsámson vezetője még polgármester­jelöltként. Azóta a helyiek már ízelítőt kaptak abból, hogyan képzeli el a munkahelyteremtést, az infrastruktúrafejlesztést, a lakosság nyugalmának megteremtését – erről kérdeztük a vele készült interjú alkalmán szerkesztőségünkben.

Mit tart a település legnagyobb problémájának? Mire van a legnagyobb szükség?

Antal Szabolcs: A belterületi aszfaltozott utak hiányát emelném ki, mert sok a burkolatra váró mellék- és gyűjtőút. Jóformán a hivatalból kilépve 200 méter után földutak következnek, amelyek magukban foglalják a járdák hiányát is. Az elmúlt 15-18 év hiányosságait ugyan nem lehet egykettőre kiiktatni, de ha évente egy-egy gyűjtőutat sikerülne szilárd burkolatúvá tenni, akkor elégedett lennék. Néhány mellékutcánál már sikerült a renoválás, folyamatosan azon vagyunk, hogy minden rászoruló utcát teljesen leaszfaltozzunk. Nem önkormányzati beruházás, de minket érintő nagy terv a Debrecen és Hajdúsámson között tervezett kétszer kétsávos út építése, és a települést elkerülő út megvalósítása. Azért dolgozunk, hogy decemberig elkészüljön az elkerülő engedélyes terve. Ennek érdekében a NIF-fel, a Magyar Közúttal, a Közlekedéskoordinációs Intézettel, valamint az illetékes mérnöki irodával, a hatóságokkal többször egyeztettünk, lakossági fórumot is tartottunk a 600 érintett ingatlan tulajdonosával. Nyíradony felől, 2016 elején útburkolat-megerősítéssel indul a beruházás első üteme, a legbonyolultabb, debreceni szakasszal várhatóan 2020-ig végeznek majd az építők.

Lassan már évtizedes törekvés az önálló rendőrőrs létrehozása is. Ez a folyamat hol tart?

Antal Szabolcs: A közrend és a biztonság fejlődése nélkülözhetetlen egy település életében. Annak érdekében, hogy a lakosság nyugalmát biztosítsuk, május 1-től visszaállítottuk a mezőőri szolgálatot. Polgárőrségünk, amely civil szervezetként működik, elnyerte a Haj­dúsámson Polgárőr Város kitüntetést, amelyre nagyon büszkék vagyunk. A rendőrőrs állományunk július 1-től a Debreceni Rendőrkapitánysághoz tartozik. Helyi körzeti megbízottaink a debreceni kollégáikkal összetett járőr­szolgálatot látnak el. A Belügyminisztériummal egyeztetve valóban önálló őrs létrehozásán fáradozunk, ami egy arra alkalmas épület felújításával kezdődik, és várhatóan a jövő év első negyedévében kezdi meg működését. Ahogyan korábban a hajdúhadházi, jelenleg a cívisvárosi kapitányság is jó partner; egyenruhásaik a megyeszékhely kertségeiben szerzett rutint kiválóan fel tudják használni a sámsoni külterületi részeken. Körzeti megbízottaink jelenléte velük most is jelentős, de úgy érzem, hogy mindenképpen megérdemel a település egy önálló őrsöt, amely nemcsak a megnyugtatás, hanem az elrettentés eszköze is. A városban egyébként a közbiztonság nem rossz. Főként a kertségekben elkövetett bűncselekmények a jellemzőek, a lakosság ezért is üdvözölte a mezőőri szolgálat újraélesztését. Az ő feladatuk az önkormányzati vagyon, a fasorok védelme is. Azok a vállalkozók, vagy nálunk üzlettel, telephellyel rendelkezők, akik szeretnék a közbiztonságot támogatni, adomány formájában megtehetik önkormányzatunknál, mivel erre a célra nyitottunk egy alszámlát, ahová ezek az összegek beérkezhetnek.

Gyorsan gyarapodó település az önöké, köszönhető ez a nagyobb városokból kitelepülőknek. Tudják tartani az ezzel járó szükségletek kielégítését?

Antal Szabolcs: Örülünk, hogy nagyobbak és erősebbek leszünk. Novemberben új bölcsődét adtunk át, továbbá nyertes az a pályázatunk, amely a Kossuth utcai ingatlanon, a jelenleg meglévő óvodai épülethez csatlakozó, három csoportszobás, öltözőkkel és vizesblokkal ellátott bővítményt kíván megvalósítani. Arányaiban fiatal a „településünk”, fiatal családok költöznek – főként Debrecen vonzerejének köszönhetően – Sámsonkertbe és Martinkára. Közülük persze sokan döntenek úgy, hogy mivel ingáznak a cívisvárosba, a gyerekeiket oda járatják óvodába, iskolába. De így is 640 a három éven aluliak száma, és 160 elsős kezdte meg az iskolát nálunk. Épp ezért a Családsegítő és a Gyermekjóléti szolgálat is kinőtte magát, fejlesztésük ideje elérkezett. Jelenleg négy orvosi körzetünk van, de szükséges lesz egy új létrehozása Sámsonkertben. Egyelőre rejtett tartalék azon beköltözők száma, akik még debreceni lakcímkártyával rendelkeznek, tehát nem jelentkeztek át hozzánk.

Sámson korábbi vezetői már megfogalmazták, hogy városiasabb települést, központi teret, közösségi házat szeretnének. Az önerő sokáig hiányzott ezekhez a beruházásokhoz…

Antal Szabolcs: A konszolidálás hozzájárult ahhoz, hogy pluszosan vehettük át az önkormányzatot, s ezzel együtt szerettük volna felpörgetni az eseményeket. A mai napig óriási kihívás a helyben marasztaló, ugyanakkor kimozdulásra motiváló programok megszervezése. Közösségi téren is erősítenünk kell. A településközpontban saját forrásból valósítjuk meg a Szabadság tér felújítását burkolással és parképítéssel. Egymilliárd körüli összegű beruházás keretében elindítjuk a központi városrehabilitációs programot, amely ranghoz méltó képet alakít ki majd városunkról. Parképítés, piacfelújítás (fedett piac), közösségi tér kialakítása, önkormányzati épületek bővítése és korszerűsítése, tornacsarnok építése a sporttelepen, a leendő rendőrségi épület helyrehozása, szociális szolgáltató épületek, orvosi rendelők, közösségi házak (a településrészeken), parkolók létesítése, központi belterületi ingatlanok hasznosítása tartozik a projekt elemei közé. Harminc civil szervezetünk közül 13 aktív; önrendelkező és sportközösségeinket idén 21,3 millió forinttal tudtuk támogatni. Amire nem számítottunk: a közfoglalkoztatás 127 főt számláló mezőgazdasági programelemében olyan közösség kovácsolódott, amelynek tagjai munka után is együtt töltik a szabadidőt, közösen főznek. Fontosnak tartom, hogy olykor jelen legyek, leüljek közéjük. A város nevét folyamatosan öregbítik sport­egyesületeink, a Sámson Erejével a Romákért Egyesület segítségével nemrég Katolikus Roma Közösségi Ház nyithatta mag kapuit.

A közfoglalkoztatás kapcsán óriási fába vágták a fejszéjüket, amikor egy gazos, homokos területen elkezdtek gazdálkodni. Aztán beérett az uborka...

Antal Szabolcs: Sokat elárul, hogy 2014-ben még 3,5 hektáron, most pedig 14 hektártól is nagyobb területen gazdálkodunk; ma már 523-an dolgoznak. 126 darab 54 méteres (összesen 7 kilométernyi) sorban 37 ezer tő uborkát ültettünk el, majd kordonra futtattuk, a locsoláshoz csepegtető rendszert, víztartályokat helyeztünk el. A betakarítás úgy halad, hogy ezidáig már 11 millió forint árbevételünk van, s ha jó lesz az idő, még száz mázsányi termésre számíthatunk. Mindez egy parlag területen indult, ma ott tartunk, hogy szerződő partnerünk vásárolja meg a termést. Nem ez a végcél; jövőre még több profittal szeretnénk termelni, s a növényeket minél nagyobb feldolgozottsági szinten értékesíteni. Ehhez hűtőház és feldolgozóüzem létesítését tervezzük. Az uborka mellett zöldség, paprika, paradicsom, gyógynövény és málna termelésébe kezdtünk. Utóbbit akár kész alapanyagként, dzsem, szörp vagy üdítő formájában képzeljük el piacra dobni. A városban a 80-90-es években paprikát, paradicsomot, uborkát, dinnyét, dohányt termesztettek, innen fakadt az ötlet, hogy olyan növényeket ültessünk, amelyek gondozásához értenek, kellően kézimunkaerő-igényesek, de értékesítésük nem okoz feszültséget a helyi piacon. Emellett mórmályva-ültetvényünk is van, továbbá a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás programelem részét képező száraztésztakészítés is kezdetét vette. Tízen csigatésztát, széles metéltet és lebbencstésztát készítenek a helyi bölcsőde, óvoda, iskola részére. Az üzemhez szükséges tojást saját tojótyúk-állományunk biztosítja. Mindez csak egy-egy lépcsőfok, a célunk olyan integráció, amely bevonja a piacra a közfoglalkoztatottakat, akik saját földjükön próbálják meg a gazdálkodást. Olyan tevékenységeket kell találnunk, amelyek az önfenntartás felé terelik a településünket.

Hogyan szeretné öt év múlva látni Hajdúsámsont?

Antal Szabolcs: Az önkormányzat programjait, dokumentumait átvizsgáljuk, hogy ezek segítségével megfelelő jövőképet, településfejlesztési, -rendezési koncepciót alkossunk. Fejlődünk, fejlesztünk tovább, a változás megtörtént, gőzerővel dolgozunk. A megyei önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttünk, fontos, hogy koncepcióink megtervezésekor előrelátóan gondolkozzunk. Rengeteg ránk szabott pályázati lehetőségben bízunk, közel azonos szinten kívánunk lenni a szomszédos településekkel. Szeretnénk felzárkózni, az embereknek munkát biztosítani, élhető városközpontot, fejlődő ipari parkot létrehozni.

- Barak Beáta -

Száraztésztát készítenek Hajdúsámsonban

Hajdúsámson - A helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás programelem részét képező száraztésztakészítés augusztus 13-án vette kezdetét a Rákóczi utca 9. szám alatti épületben, Hajdúsámsonban.