Jegyzet: Számok és sorsok(k)

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: hogyankell.hu
Százmilliárd forint olyan rengeteg pénz, hogy engem már meg se érint a hallata. Petneházi Attila jegyzete.

Persze, az ember óhatatlanul felkapja a fejét, amikor hivatalosságok arról beszélnek a tévében, hogy évtizedes síbolás egy brókercégnél, százmilliárdos csalás gyanúja, tízezrek bennragadt pénze, meg hasonlók, de az átlagember ingerküszöbe ennél jóval lentebb van. A magamfajtát nem érdekli – pedig talán ez lehet a történtek alfája és omegája –, hogy tíz-tizenöt éven át mégis hol volt és mit csinált ebben az országban a bankfelügyelet (ezt derítse ki a vizsgálat), viszont nagyon is átérzem azoknak a kisbetéteseknek a sorsát, akiket urasan élő fehérgallérosok ilyen helyzetbe hoztak.

A hangzatos szalagcímek mögött vegyük észre azokat a közmunkásokat, akik a bankjuk zár alá vétele miatt miatt hiába várják az önkormányzattól a túlélést jelentő 40-50 ezer forintjukat, próbáljuk beleélni magunkat azoknak a gazdáknak a helyzetébe, akik a tavaszi munkákra félretett forintjaikat várják hiába, és emeljük fel a hangunkat az ellen, hogy valakiknek a szélhámossága miatt szegény családok tehetséges gyerekei a hónap végén ösztöndíj nélkül maradjanak.

– Petneházi Attila –

Petneházi Attila a Hajdú-bihari Napló újságírója.








hirdetés