A Legfelsőbb Bíróság szerint is szegregálják a roma gyerekeket Hajdúhadházon
Ez az ítélet merénylet a város ellen |
Két év alatt 140 tanulót vittek el a szüleik tőlünk más iskolákba. Erre utalva állítom, hogy ez az ítélet merénylet a város ellen – kommentálta Béres László polgármester a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntését. A legmagasabb bírói fórumugyanis jogellenesnek mondta ki a cigány gyerekek elkülönített oktatását. |
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jogellenesen különítik el a város két iskolájában a roma gyerekeket és hogy hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a melléképületekben tanuló roma diákok.
Még 2006 februárjában Hajdúhadház önkormányzata és annak két iskolája ellen indította közérdekű igényérvényesítési keresetét a CFCF, azzal, hogy jogellenesen különítik el a roma gyerekeket a település két iskolájában.
Az alapítvány állítása szerint a Bocskai István Két-tannyelvű Általános Iskola vasútállomásnál lévő „kisegítős” épületébe és egy másik, Kossuthnak nevezett lepusztult tagépületbe szinte csak roma gyerekek járnak, míg a főépületben a romák aránya csak húsz százalékos.
Az igazgatónő ezt azzal indokolta, hogy a főépületben nyelvoktatás folyik, a Kossuthban pedig felzárkóztatás, roma program. Az alapítvány keresete szerint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola két tagépületében is csak romák vannak.
A CFCF keresetében azt kérte: a bíróság állapítsa meg a jogellenes elkülönítés tényét az iskolákban és kötelezze az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot és csinálja meg az iskolákban az integrációs felkészítést.
Tavaly májusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elsőfokú nem jogerős ítéletében megállapította a roma gyermekek jogellenes elkülönítésének tényét, és kimondta: az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt sérült a gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga.
A bíróság a szegregáció megszüntetésére illetve a további ilyen jellegű jogsértések megelőzésére kötelezte a két iskolát és az önkormányzatot.
Az önkormányzat fellebbezett a döntés ellen. Tavaly decemberben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla részben megváltozatta az első fokú ítéletet. Eszerint bár hátrányosan különböztették meg a melléképületekben a roma diákokat, akik alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak, ez nem etnikai alapon történt.
Az alapítvány eztután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Az LB szerdán helybenhagyta az első fokú ítéletének azon a rendelkezését, amely kimondta a roma gyerekek jogellenes elkülönítését, a másodfokú ítéletből pedig a hátrányos megkülönböztetés megállapítását erősítette meg.
Az LB a szegregáció megszüntetésre kötelezte az önkormányzatot és a két iskolát. Ezen túlmenően az önkormányzatnak a jogsértést megállapító bírósági rendelkezést közzé kell tennie az MTI-n keresztül.
A foltos múlt |
Hajdúhadházon 1998-ban 1600 általános iskolás tanuló járt a település két “normál” általános iskolájába, a Földi János mûvészeti tagozatos általános iskolában 938-an tanultak. A kisegítõ iskola is 130 tanulójából 106 volt cigány. A Földi János iskolában 147 gyerek után igényeltek etnikai fejkvótát, õk cigány osztályokban felzárkóztatóra jártak. Ebben az iskolában történt 1998 szeptemberében, hogy az azóta elhunyt akkori vásárhelyi polgármester, Rapcsák András lánya, aki tanárnõ volt az intézményben, kóros elmeállapotban megkéselt nyolc gyereket és három pedagógust. Egy évre rá a Roma Polgárjogi Alapítvány debreceni irodájának munkatársai feljelentést tettek az iskola egy másik tanárnõje ellen is, aki a vád szerint rasszista kijelentések kíséretében szintén bántalmazta a roma gyerekeket. Két hatodikos gyermek testérõl felvett látlelet összesen 18-20, mély sebet állapított meg, a gyermekek elmondása szerint a tanárnõ pálcával verte el õket az iskolai WC-ben. A tanárnõt a feljelentés nyomán elbocsátották az iskolából |
Lakatos Elza, Roma Sajtóközpont
