Polyák László már a jövőjére is gondol

A DEAC kosarasa az edzések és meccsek mellett diplomázott le a Debreceni Egyetemen.

Polyák László, a DEAC kosárlabdázója sikeresen lediplomázott | Forrás: Kiss Annamarie

Polyák László a DEAC kosárlabdacsapatának kapitánya nemcsak a pályán, hanem az iskolapadban is remekül teljesített az elmúlt években. Ennek eredményeképp vehette át alapdiplomáját a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Gazdálkodás és menedzsment szakán. Ebből az alkalomból kereste fel a HAON a játékost, aki tanulmányairól és élsport utáni terveiről is beszélt.

– Gyerekkoromtól kezdve nagyon fontos volt a tanulás, a szüleim mindig is próbáltak a diploma irányába terelni, úgyhogy nekik köszönhetem, hogy idáig eljutottam.

Anno 2011-ben az érettségi után az ELTE-re és a Debreceni Egyetemre is felvettek. Budapesten azonban nem volt első osztályú kosárcsapat, én pedig mindenképpen szerettem volna az élvonalban szerepelni. Ezért választottam a Debreceni Egyetem jogi karát úgy, hogy akkor Nyíregyházán játszottam közben. Egy évet teljesítettem, de azok a tanulmányok megszakadtak mert egy romániai együtteshez igazoltam – elevenítette fel.

A nyíregyházi származású kosarast 2018-ban több klub is szerette volna saját csapatában tudni, azonban ő a DEAC-ot választotta. – A párom debreceni, és itt adott volt a lehetőség, hogy újrakezdjem a tanulmányaimat. Ezek arra sarkaltak, hogy az egyetemi klubhoz jöjjek, úgyhogy még akkor be is adtam a jelentkezésemet a Gazdálkodási és menedzsment szakra.

Szerencsére a környezet is teljesen támogató volt, a csapattól kezdve, az edzőkön át a stábtagokig, mindenki sokat segített abban, hogy össze tudjam hangolni az élsportot a tanulmányaimmal.

Nem mondom, hogy egyszerű volt, a vezetőedzőktől is függött, hogy mennyire kezelték ezt rugalmasan, de szerencsére eljutottam odáig, hogy megszereztem a diplomámat – mondta.

A Hajdú-Biharban versenyző sportolók körében rendkívül népszerű az egyetem Sportszervező szakja, azonban Polyák László mégsem azt választotta. – Mindig is egy jogi, vagy közgazdász végzettséget szerettem volna szerezni. Természetesen szeretem a sportot, elvégeztem egy kosárlabdaedző-képzést is a covidos időszak alatt. Azonban nem sportszervezőként képzelem magamat a jövőben, inkább a gazdasági aktualitások érdekelnek, úgy gondoltam, hogy ez közelebb áll hozzám – jegyezte meg.

Polyák László, a DEAC kosárlabdázója | Forrás: Kiss Annamarie

A debreceniek kosarasának meglehetősen sűrű volt a napirendje a szorgalmi időszakokban. Az élsport miatt ugyan egyéni tanrendet kapott a Debreceni Egyetemtől, viszont ő igyekezett minél többször jelen lenni az oktatásokon. – A Gazdálkodás és Menedzsment szaknak nagy része gyakorlati tudást is igényel. Voltak olyan órák, amik esetében – legalábbis számomra – elkerülhetetlen volt, hogy bejárjak. Egy-egy tárgyat valószínűleg nem is tudtam volna teljesíteni anélkül, hogy az oktatók elmagyarázzák. Ebben nagy segítségemre volt az egyetem, hiszen a mentorprogramnak is tagja voltam, amely részeként egy kijelölt tanár segítette a munkámat, ezért nagyon hálás vagyok – emelte ki, majd megjegyezte, hogy akkoriban nagyon fárasztóak voltak a napjai. –

Előfordult, hogy délelőtt mentem edzésre, aztán jöttem az órákra, utána vissza a délutáni tréningre. Reggel 8-kor elindultam otthonról, és este 8-9 körül értem haza, ahol szinte azonnal kidőltem.

Ez az időbeosztás fizikálisan és mentálisan is alaposan „leszívott” – emlékezett vissza.

Az alapképzés abszolválását követően adott a kérdés, hogy folytatja-e tanulmányait a DEAC kapitánya. Elmondása szerint dilemmázott, hiszen négy év után kicsit fellélegezhetett, hogy több a szabadideje. Végül is aztán úgy döntött, hogy beadja a jelentkezést a mesterképzésre.

A sok edzés és tanulás mellett, ha akad Polyák Lászlónak szabadideje, akkor azt igyekszik a feleségével tölteni. – Hét közben általában ő akkor ér haza a munkából, amikor én már indulok edzésre, úgyhogy jellemzően este vagyunk együtt. Ha úgy alakul, hogy szabad a délutánom, akkor szervezünk magunknak valamilyen programot. Szerencsére közel vannak a családjaink, az övé debreceni, az enyém pedig nyíregyházi, így velük is tudunk találkozni – árulta el. Hozzátette, természetesen szeretne úgy egyensúlyozni, hogy a barátokra és csapattársakra is jusson elegendő ideje.

A diploma megszerzése kapcsán a DEAC kapitánya elmondta, már vannak elképzelései, azonban azt még nem döntötte el, hogy mit szeretne a kosárlabdázás után csinálni. – Már említettem, hogy van egy OKJ-s kosárlabdaedzői végzettségem arra az esetre, ha a sport mellett maradnék.

Ugyanakkor azért is jelentkeztem Vezetés és szervezés mesterszakra, mert szívesen elhelyezkednék egy nívós cégnél, de akár egy saját vállalkozás indításától sem zárkózom el.

Mindig mozgatja valami a fantáziámat, de amíg a kosárlabda itt van az életemben, addig van időm dönteni – fogalmazott. Megemlítette, hogy ezen időszakban szeretne még további tanulmányokat folytatni és új tudással felvértezni magát.

Polyák László idén májusban lesz 30 éves, és ebben az életkorban már felmerül az élsportolókban a gondolat, hogy meddig tart a karrierjük, nincs ezzel másképp ő sem. – Évről évre többet gondolkozok ezen, hiszen tapasztalom, hogy nem úgy kelek már föl reggelente, mint 20 esztendősen. Szerencsére az olyan nagy sérülések elkerültek, amelyek rövidítenék a pályafutásomat. Ezért

örülnék, ha olyan 34-35 éves koromig első osztályban játszhatnék, úgy érzem, hogy ez még bennem van. Utána meglátjuk, hogy a testem és a szervezetem mit szól ehhez, ha bírom, akkor akár tovább is.

Amennyiben olyan jeleket veszek észre magamon, hogy már nagyon fájnak a mozdulatok, akkor nem fogom erőltetni. Éppen ezért is örülök nagyon a megszerzett diplomámnak, hiszen így már van a kezemben két olyan bizonyítvány, ami miatt nagyobb biztonságban érezhetem magam – mondta, majd hozzátette: így már nem pánikolna, ha a kosárlabdázás valami okból kifolyólag holnap véget érne.

Bakos Attila