,,Fejben” is ott kell lenni

Miként hathat egy sportoló teljesítményére az elméje? – leginkább ebbe engedett bepillantást a Mathias Corvinus Collegium Debreceni Képzési Központja által szervezett legutóbbi előadás. Fülöp Ákos sportpszichológus, az MCC sport- és teljesítményműhelyének vezetőjének gondolataira rengetegen voltak kíváncsiak az Aranybika Üvegtermében, a hallgatóság soraiban megtalálhatóak voltak sportolók, pszichológusok, egyetemisták és edzők, köztük a DVSC, valamint a DEAC több ismert szakemberével. 

Saját példán keresztül  

A mentális teljesítményfokozás szerepe a sportban című előadás alapfelvetése az volt, hogy napjainkban a csúcsteljesítmény már nem csupán a fizikai képességek összessége, hiszen a lelki és mentális tényezők szerepe is egyre hangsúlyosabb. Mint kiderült, egy átlagos szabadidő-sportoló hetente 3-5 alkalommal is tréningezik, sportol, ám ezek döntő többsége a fizikális képességeket érinti, a mentálisat kevésbé. Utóbbinál az úgynevezett professzionális eszközök (sportpszichológus, megfelelő gyakorlatok) igénybevétele pedig kifejezetten gyerekcipőben jár, bár a teammunka elterjedésével a fiatal sportolók körében kezd elfogadottá válni. 

Ebből is kiderült, Fülöp Ákos a sport világából evezett át a pszichológiára, ugyanis 15 éven át versenyszerűen kajakozott, később belekóstolt a fitnesz világába, de jelenleg is aktívan sportol, a magyar amerikaifutball-válogatott tagja. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Egyetemen és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is végezte. Magánpraxisának 80 százalékát az élsportolók teszik ki: többek között dolgozik a Mosonmagyaróvár női kézilabdázóival, Csizmadia Kolos világbajnok kajakozóval és Csere Gáspár maratonfutótóval is. 

Önismeret és tudatosság  

A szakember nem titkolta, hazánkban a pszichológus még mindig pejoratív kifejezésnek számít, mert a közvélekedés szerint pszichológushoz a betegek járnak, ami miatt általában nehezen nyílnak meg az emberek – már ha egyáltalán eljutottak odáig, hogy felkeresnek egyet. Előadásában kifejtette, egy sportoló mentális felkészítése hasonlóan történik, mint a fizikai felkészítése. – Míg utóbbi az edzők feladata, addig előbbi a sportpszichológus hatáskörébe tartozik. A sportpszichológia a versenyző lelkével foglalkozik, feladata a teljesítményfokozás, optimalizálás, a teljesítményromlás okainak felderítése, a sportoló esetleges személyiségzavarainak kezelése, illetve az elkerülhetetlen visszavonulás kezelése. Nem a rossz teljesítmény javítása a cél, hanem a jó fokozása, melynek érdekében a sportolót olyan módszerekkel és lehetőségekkel kell megismertetni, melyek segítségével képes lesz az akadályokat önmaga leküzdve túljutni a nehézségeken – hívta fel a figyelmet. 

Optimális szinten tartani  

Az előadás egyik legérdekesebb része az optimális funkcionálási zónáról szólt, amely a teljesítmény és az aktivációs szint összefüggéseit mutatta be. A kivetített görbén jól látszott, hogy az aktivációs szint (amelyet befolyásol a lelki és fizikai tényező is) növekedése az optimális szintig folyamatosan javuló teljesítményt eredményezhet, azonban ha annál magasabb energiaszintre növekszik az aktiváció, a teljesítményben csökkenés figyelhető meg. A sportpszichológus egyik feladata, hogy mentális részről a sportolót az optimális zónában maradáshoz segítse az aktivizáció növelésével, vagy éppen csökkentésével.

– A stressz nem feltétlenül rossz, hiszen akár rejtett tartalékokat is kihozhat egy sportolóból, akkor lehet probléma, ha túlságosan a hatalmába kerít valakit. A csúcsteljesítmény eléréséhez fontos a megküzdés és szorongáskezelés, a reziliencia, azaz mentálisan mennyire vagyunk képesek megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel, a magabiztosság, a pozitív belső beszéd, illetve az adaptív perfekcionizmus, vagyis az olyan magas megfelelési igény, amely még motiváló. A maximumhoz elengedhetetlen az éberség, a koncentrált figyelem és a nyugodt lelkiállapot is – emelte ki Fülöp Ákos, aki zárásként elmondta, a testbeszéd alapján is megfigyelhető mely sportoló küzd önbizalomhiánnyal, ki magabiztos és ki a túlcsorduló önbizalmú, utóbbi kettőre példaként Usain Boltot és Conor McGregort hozta fel. 

MSZ