Tisztelet!

„Leesik pár szem eső, s tele a gatyája!” „Az a baj, hogy ketten versenyeznek: ő és a majré!”

Hányszor hallottunk már ilyen és ehhez hasonló mondatokat nagyhangú „sporttársaktól” a lelátón? A futballhoz több mint 10 millió magyar ért, de a technikai sportokban is rengetegen otthon vagyunk, és sokkal jobban tudjuk, mit kellene csinálni, mint a versenyzők.

Pedig ezek a srácok tiszteletet érdemelnének, s nem azt, hogy nagy tudású megmondóemberek rajtuk köszörüljék a nyelvüket. A technikai sportok többségében a versenyzők a testi épségüket, sőt az életüket teszik kockára minden egyes alkalommal, legyen szó akár egy edzésről vagy a legmagasabb szintű viadalról.

A kegyetlen sors már nemegyszer megmutatta, hogy senki sem kivétel a pályákon, a legnagyobb világsztárok ugyanúgy lebénulhatnak vagy meghalhatnak egyik pillanatról a másikra, mint egy ifjú titán, akire még nagyon sok minden várt volna a pályafutása és a civil élete során.

Időről időre egy-egy horrorisztikus baleset emlékeztet arra, hogy hiába a rengeteg biztonsági előírás, egy-egy rosszul sikerült manőver, elrontott előzés, elnézett féktáv életeket követelhet. A tragédiák után pár napra magába fordul mindenki, hogy „hűha, milyen veszélyes ez a sportág”, de a show folytatódik, s lassan újra a feledés szürke homályába vész a tény, hogy mindenkit tisztelni kell, aki beleül egy verseny­autóba, vagy például felül egy versenymotorra. De sajnos a sors mindig emlékeztet, most éppen a Formula–2-es pilóta, a mindössze 22 éves Anthoine Hubert személyében. Nyugodjon békében!