2024.02.15. 11:39
A debreceni alkotó, aki elkápráztatta Párizs közönségét
Blattner Géza egy korszakalkotó magyar bábművész volt, akit az 1920-as évek derekán Párizsban ismert meg a világ. Hazatérése után nem sokkal, váratlanul 1976-ban tért örök nyugalomra szülővárosában. Sírja a Debreceni Köztemetőben található.
Blattner Géza egy korszakalkotó magyar bábművész volt
Forrás: Molnár Péter
Blattner Géza debreceni világhírű művész születésének 131. évfordulójára emlékezünk, ez alkalmából kilátogattunk a Debreceni Köztemetőbe a sírjához. A bábművész, festő, grafikus 1893. február 15-én született, és röviddel hazatérése után itt is tért örök nyugalomra 1976-ben. Már fiatal korában Münchenben tanult, előbb festészetet Hollósy Simonnál, majd az iparművészeti főiskolára járt. Bár a szárnyait idehaza már korán bontogatta, sikere és elismertsége ekkor még váratott magára.
Elsőként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 1919-ben olyan neves alkotók műveit elevenítette meg a színpadon, mint Kosztolányi Dezső vagy Balázs Béla. 1925-ben került Párizsba, ahol magyar honfitársait is felvonultató társulatának feldolgozásaival korszakalkotó stílust és irányzatot teremtett. Darabjai hatalmas sikert arattak, formabontó megoldásai és történetmesélése nyomán személyét rövidesen avantgarde művészként ismerte meg a világ.
„A bábszínház teljes megújulásának lehetünk tanúi” – írta róla korántsem szűkölködve az elismerésekkel egy korabeli, neves kritikus.
A szerelem városában eltöltött, legaktívabb évtizedei alatt társulatával több mint 70 darabot vittek színpadra. Ezek között olyan ikonikus művek is szerepeltek, mint Madách Imrétől Az ember tragédiája, vagy éppen Kosztolányi Dezső A lovag meg a jegyese című műve. Egészen a második világháború kitöréséig töretlen aktivitással dolgozott. A háború azonban a művésztársadalomban is hatalmas károkat okozott, ez idő alatt valamennyi kortársához hasonlóan ő is elhagyta a francia fővárost. Dél-Franciaország Valençay tartományába menekült, ahol saját színházat működtetett, de eredeti társulatát már nem tudta újjászervezni. Minden nehézség ellenére 1958-ig mégis aktív maradt, míg végül vissza nem tért a festészethez.
Debrecenben őrzik az emlékét
1967. július 27-én, röviddel cívisvárosi hazatérése után bekövetkezett halála sokként érte a művésztársadalmat. Blattner Gézát a Debreceni Köztemetőben helyezték örök nyugalomra, olyan korszakalkotó nevek mellett szerepel a sírkert híres halottjainak listáján, mint Diószegi Sámuel vagy éppen Fazekas Mihály. A világhírű művész sírhelye kapcsán megkerestük Asbóth Anikót, a debreceni Vojtina Bábszínház igazgatóját, aki elmondta, Blattner Géza emlékét és szellemét továbbra is őrzik.
Forrás: Napló-archív
Tudatta, a vojtinás alapító tagok közül többen is találkoztak vele, így például Szabó Tibor és Megyeri Béla is.
A város által adományozott, kiemelt helyen lévő sírhelyet tavaly év végén teljesen felújíttattuk, azt társulatunk tagjai évtizedekre visszamenően, rendszeresen gondozzák
– emelte ki Asbóth Anikó.
Forrás: Molnár Péter
A világszerte ismert alkotó nevét egyébként állami kitüntetés is viseli, 2002 óta minden második évben, március 15-én adják azt át, amit egyfajta életmű-díjként is aposztrofálnak a bábos társadalom tagjai. Az 1975-ben – még együttesként – útjára indított debreceni Vojtina Bábszínház bábszínésze, igazgatója, Asbóth Anikó 2017-ben, míg Giovannini Kornél Andor, a társulat alapítója és művészeti vezetője 2023-ban vehette át a rangos elismerést.
Bár Blattner Géza figurái közül kevés maradt fenn, emlékét több minőségben is őrzi a cívisváros művésztársadalma.
Megemlékezések és időről időre kiállítások is felelevenítik a munkásságát. Ráadásul előfordult már olyan is, hogy a világ bábosainak a szeme mind Debrecenre szegeződött, hiszen bábművészeti világtalálkozónak adhatott otthont a város:
