Hurkaestély és vendégszeretet: így sörözött egykor Debrecen

Az már csak sörhab a tortán, hogy a témában külön túrán is részt vehetünk a cívisvárosban.

Forrás: A Déri Múzeum Fotótára

Sört nem iszik, így mondhatni, a kívülállók objektív hitelességével kutatta és osztja meg közönségével május 16-án a cívisváros sörtörténetével kapcsolatos érdekességeket Új Judit. Az Ort-Iki Bábszínház alapító tagja a közelmúltban egy hétperces kisfilmet mutatott be, melyben összegezte a helyi sörfőzés történetének legfontosabb tudnivalóit. Hogy milyen pezsgő közösségi életet teremtett a századfordulón a felnőtt társadalom talán ma is legnépszerűbb nedűje, a téma kutatója, Új Judit és a kezdeményezést felkaroló Modem kurátora, Török Krisztián mondta el a Haonnak.

Asztaltársaságokká kovácsolódtak

– Debrecenben a 19. és a 20. század fordulóján vált közösségi eseménnyé a sörivás, amikor asztaltársaságokká kovácsolódtak a sörcsarnokokba betérő cívisek. Szeretném bemutatni ennek a korszaknak a sörcsarnokait, de nem az épületekre, hanem arra a hangulatra koncentrálva, amely ezeket a tereket akkor jellemezte – osztotta meg a Ser-túra ötletgazdája.
Ezek a séták a szakember szerint a laikus közönségnek, és nem a szakmának szólnak majd, a legfontosabbnak pedig azt tartották a program szervezői, hogy az akadémikus részletesség helyett az elhangzottak könnyedén fenntartsák a résztvevők figyelmét.

sör Új Judit Török Krisztián sörivás Modem Debrecen Ort-Iki — Új Judit és Török Krisztián
Forrás: Czinege Melinda

A kezdeményezést a Modem karolta fel, Török Krisztán kurátor a Szociális akupunktúra projekt vezetőjeként beszélt a jövő héten startoló programról.

– A Szociális akupunktúra projekt debrecenieknek Debrecenről szól, a kortárs kultúrán keresztül. A kultúra az, amit mindnyájan közösen összehozunk – ezen elvek mentén történt meg a találkozás is a cívisváros első sertúrájával

– mondta. A művészeti központ munkatársa szerint fontos az alkohol történetére is úgy gondolnunk, mint egy kulturális történetre, például hogy milyen sörcsarnokok voltak egykor Debrecen életében.

– A projekt Debrecenben a jólléttel foglalkozik, annak is a holisztikus értelmében. Így válik például központi kérdéssé, hogy a vendégszeretet miként jelent meg a város történetében, a serház, sörcsarnok és a vendégszeretet gondolata pedig szervesen összetartozik

– fűzte hozzá. A Modem szakembere szerint az ehhez hasonló programokkal új közönség csatlakozhat a művészeti központhoz, és ezzel a kortárs és modern művészetekhez.

Ingyenes túrával

A debreceni sörfőzés több száz éves történetével, helyszíneivel, a XX. század elejének legjelentősebb belvárosi sörcsarnokaival, vendéglőivel ismerkedhetnek meg a séta résztvevői.

sör, sörözés, sörtársaság, Debrecen — Forrás: A Déri Múzeum Fotótára

Megtudhatjuk, hol állt Augiász istállója, mi található jelenleg a hajdani „sercsapszék” helyén, hogyan teremt közösséget a sörivás, hol tartotta gyűléseit a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársasága.
Az első Ser-túra utolsó állomása a hajdani Angol Királynő Szálloda lesz, ahol a mai sörfőzés, sörfajták rejtelmeibe is beavatja az érdeklődőket az épületben működő Bakelit Music Café tulajdonosa, Nagy Kornél.
A séta ingyenes, az érdeklődőket a Villás Galéria előtt május 16-án, kedden 16 óra 45 perckor várja Új Judit, a cívis sörtörténet kutatója.

SZD