Világközépen Hakapeszi, a piros sapkás és a serpenyő – fotókkal

Szervusztok, pajtikák! Akár így is kezdődhetett volna a Kemény Bábszínház hagyatékából felépített Világközép című tárlat május 19-i, pénteki megnyitója Debrecenben, a Vojtina Bábszínház Kossuth utcai játszóhelyén. Láposi Terka, a Kossuth-díjas bábművész hagyatékát gondozó Korngut-Kemény Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a labirintus-szerűen berendezett kiállítóteret végigjárva a szemlélő az elmúlt százötven-kétszáz év örömét és nehézségeit egyaránt érezheti. A látogató megtapasztalhatja azt is, amit a hagyatékot őrző Vojtina Bábszínház újra és újra egy-egy kiállítása kapcsán: 

 – A tárlat hidat képez a valós színpadi terek és a fiktív belső színházak között – fogalmazott.

A tárlat Kemény Henrik örökségéből építi fel a vásározók univerzumát. A 20. század legnagyobb Vitéz László játékosa folyamatosan színpadon élt, a saját maga által kijelölt és kialakított territóriumon, az öntörvényű, horizontálisan zártrendszerű, vertikálisan végtelenül nyitott színpadon. Ahogy a kiállítást kísérő kiadványban Láposi Terka fogalmaz: Kemény Henrik nyolc évtized alatt átélt életesemények és bábelőadások hatására a legszerethetőbb hősével, Vitéz Lászlóval azonosult.

Nemzeti érték lett a magyar hős

A Hungarikum Bizottság döntése alapján Vitéz László és a Vitéz László-játék 2020 októberében felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Mint karakteréről a szakmai javaslatban olvasható, Vitéz László fáradhatatlan aktivitással képviseli az embert, aki e folyamatos átrendeződéssel teli életben mégsem a talajtalanság érzetét, a lehangoltságot, a dekadenciát hordozza, hanem az életben maradás technikájának puritán, humorban gazdag, mindent legyőző mitikus oldalát. Láposi Terka beszélt arról is, hogy az alapítvány kezdeményezésére remélhetően hungarikummá is válik Vitéz János a közeljövőben.

Hozzáfűzte, hogy pezsgő szellemi központtá tervezik varázsolni a most megnyílt kiállítási teret. A kiállítást Komolay Szabolcs, a Debreceni Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

Egy emberöltő paravánja

A gyűjteményben Kemény jegyzetei, vázlatai, portréfotók, pillanatképek, képeslapok és a bábos élet belső univerzumaként néha kinyíló bőrönd is helyet kapott. Hakapeszi Maki és a csaknem százéves Mickey-marionettek mellett a cintányéros és ördögfigurák, valamint az elmaradhatatlan palacsintasütő serpenyők is múltidézésre hívják a szemlélőt. Megtekinthetjük a bábművész mindennapjainak mára eszmei értékűvé érett kellékeit, műhelyrészleteket, egy izgalmas szövegfolyamból pedig az is kiderül, ki volt valójában Vitéz László, és ki Kemény Henrik.

A 10. Színházi Olimpia keretében megvalósult Világközép május 19. és szeptember 15. között látható Debrecenben, a Kossuth utca 1. szám alatt. 

SzD