Lábaink alatt hever a múlt: helyieket és turistákat is vár a nánási tanösvény

Történelmi tanösvényt hoztak létre a hajdúvárosban EFOP-támogatásnak köszönhetően. A pályázatban Hajdúnánás mellett Polgár, Tiszagyulaháza, Tiszacsege, Hortobágy, valamint Egyek is részt vett.

Hajdúnánáson tíz táblát helyeztek el, amelyek a fiatalok közösségépítését és a város humán közszolgáltatását is támogatják. A nyolcszáz éves település fennállásából 400 esztendő tehető a hajdúk telepítése előtti időkre. A sok száz esztendő olyan lenyomatot hagyott a város arculatán, amelyet a ma felnövő fiatalok talán már nem is értenek meg. Tekintettel arra, hogy az újabb és újabb generációk egyre távolabb kerülnek attól a történelmi múlttól, amely megteremtette a települést, szükségessé vált megismerni, tanulmányozni a mögöttük álló évszázadokat. 

A történelmi jegyeket felidéző tanösvény éppen ebben nyújt segítséget: a helyieket és a turistákat is eligazítja Hajdúnánás múltjában.

 A tanösvény állomásain egy négyzetméter felületű szemléltető táblákat helyeztek el. A táblákon képi ábrázolás látható és szükséges mennyiségű szöveg is olvasható, így azok, akik megállnak tanulmányozni azokat, felfedezhetik, hogy a lábuk alatt milyen történelmi múlt hever.

Jellegzetességek sorozata

Buczkó József címzetes múzeumigazgató a Napló megkeresésére kifejtette: a legfontosabb a város erődített rendszere, a katonai jellege. Mint mondta, a tanösvény útvonalát úgy fűzték fel, hogy annak kiindulási pontja a település legfontosabb védművét, vagyis a templomot és annak közvetlen környezetét mutatja meg. Figyelmet fordít tehát a templomot egykor körülölelő várfalra a sarokbástyával. 

Egy másik egykori védműrendszerről, a palánkkal erősített árokrendszerről is megemlékezik az ösvény. Ez a várfaltól kifelé haladva jellemezte a várost, éppúgy, mint minden hajdútelepülést.

– Ezek már nincsenek meg, de egy táblával meg tudtuk jelölni azt, hogy hol futottak: a jelenlegi körutak helyén és alatt. Minden hajdúvárosban, ahol ma körutak vannak, ott egykor vizesárok volt – emlékeztetett a címzetes múzeumigazgató. 

Bronz városmakett mutatja be továbbá a város szerkezetét, és hogy azt miként alakította a történelem. A makett a település ősi szerkezetét ábrázolja, a benne lévő utcaszerkezettel, a védműrendszerekkel, illetve a lakóházakkal. Egy következő állomás a Testhalmot mutatja meg, ami egy négyszáz évvel ezelőtti eseménynek a meglévő bizonysága. 

A nánási hajdúk a rác hajdúkkal ütköztek meg, a csatából az utóbbiak kerültek ki vesztesként. Az elesettek földi maradványait itt földelték el, de oly sokan voltak, hogy abból egy hatalmas domb, egy testhalom keletkezett

– fejtette ki a szakember. 

A 19. század végéről való mázsaházat is ismerteti az egyik állomás, itt egykor jószágot és terményt mértek. Az épület azon túl, hogy látványos, sok mesélnivalóval is rendelkezik. – Egykor ez volt a település egyik centruma, hiszen ahol jószágot mérettek, ott mindig volt sokadalom – magyarázza Buczkó József. 

A tanösvény útvonalának végén a több mint fél évszázados, ma már országos jelentőségű gyógyfürdő, valamint az első világháború idején létrehozott Kendereskert kap reflektorfényt. A kettő között már egy teljesen kiépített tanösvény található, különféle magyarázó szövegekkel ellátott táblákkal.

A Kendereskert a véres időszakban állatgondozó telep volt, a szocializmusban veszítette el feladatát. Buczkó József elmondta: mostanra újraálmodták a területet, ami az elképzeléseiknek eredményeképpen pedig ismét benépesült élettel. 

Ma egy olyan fajtarezervátum van benne, amely keresztmetszetét adja mindannak, ami az alföldi állattartásra, így a hajdútársadalom állattartására is jellemző volt.

BBI