Feltérképezték a Basahalmán innenieket és túliakat

1870-ben a cívisváros belterületi lakosságának 78 százaléka jelölte meg születési helyének Debrecent, a többiek – az ismert debreceni szófordulatot követve – a Basahalmán kívül születtek és települtek be a városba.

Ennek részleteit is kibontja a Debreceni Szemlében Mazsu János elemzése, mely a történelemtudomány és a térinformatika izgalmas frigyében fogant, s a modernizálódó Debrecen világába vezeti az olvasót, a város térszerkezetének a koordinátáiban.

A történész, nyugalmazott egyetemi docens a debreceni tudományos folyóirat idei második számában megjelent, Cívisek és Basahalmán túlról jöttek című tanulmányában bemutatott kutatás hátterét ismertetve jelzi: „A történetírás szemléletében is lezajlott térbeli fordulat és a nemzetközi kutatási eredmények sorjázása után Magyarországon is izmosodnak olyan kezdeményezések, amelyek számítógépes adatbázisokat építve földrajzi információs rendszereket és térinformatikai módszereket alkalmaznak történeti struktúráknak, folyamatok térbeliségének, területi sajátosságainak elemzéséhez.” A vizsgálatban használt debreceni adatbázis fejlesztésekor a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban lévő, az összeírással megközelítőleg azonos időben (1872) készült, a levéltár kataszteri térképei között őrzött térképgyűjteményt integrálták az adatbázisba. Ennek segítségével igyekeztek vizsgálni, miképpen jelentkeztek Debrecen társadalom- és térszerkezetében, a lakosság demográfiai viszonyaiban, lakóhelyi szegregációjában az 1848. évi törvények után két évtizeddel a modernizáció hatásai.

A modernizáció egyik jellegzetes következménye, kísérője a migráció, azaz a társadalmi viszonyaiban és térbeli szerkezetében zárt településeken a betelepülők gyarapodása – derül ki a cikkből. Az adatbázis lekérdezése alapján 1870-ben a város belterületi lakosságának 78 százaléka jelölte meg születési helyének Debrecent, a többiek a Basahalmán kívül születtek és települtek be a városba. A 22 százaléknyi migráns többsége, 21 százalék, a Magyar Királyság területéről érkezett, mindössze 1 százalék született a határokon túl. A betelepültek relatív többsége a város határainak környezetéből érkezett. A további részletek, viszonyok ismertetése után a szerző megállapítja: a befogadó és bevándorló társadalom nem egységes tömbként állt egymással szemközt. Illetve,

„a modernizáció folyamatai a debreceni társadalomban nem két egymással szembenálló tömböt – tradicionális, elmaradottságot konzerváló cívis versus modernizációt, újat érvényesítő betelepült – hozott létre, nem beszélhetünk »kettős társadalomszerkezet«-ről.”

Alföldi vészek nyomában

„Tanulj meg faesztergálni, szép és jó mesterség!” – emlékezik vissza írásában egy gyermekkorában hallott mondatra Lackó Gábor. A debreceni gyökerű, de több mint hatvan éve Angliában élő, művészi színvonalú esztergált fatárgyakat készítő nyugdíjas villamosmérnök bemutatja, hogyan lett egy Arany János utcai kisfiúból faesztergályos, ismerteti a mesterség történetét, és képekkel illusztrálva feltárja a szakmában rejlő alkotói lehetőségeket.

Az Alföldön a legkisebb veszélyt a földrengések jelentik – állapítja meg Természeti veszélyek az Alföldön című írásának összegzésében Lóki József. A geoinformatikus professor emeritus arról is beszámol, hogy a 19. századi ármentesítési munkálatokig az árvíz minden évben gondot jelentett, az ármentesítés pedig nem oldotta meg a belvízveszélyt. Ez utóbbi mellett, mint írja, az aszály jelenti a legfontosabb természeti veszélyt szűkebb hazánkban. A növényzettel nem védett felszíneken a szélerózió is fenyeget, különösen a futóhomokkal és csernozjom talajjal borított területeken. Lóki József arra is kitér: a szélsőséges időjárási esetek (fagy, felhőszakadás, jégeső) kiszámíthatatlanok, de súlyos károkat okozhatnak.

A véleményvezérek felelőssége

Nábrádi Zsófia közgazdász, egészségpszichológus doktorjelölt a fiatal felnőttek étrendkiegészítő-fogyasztói szokásait veszi szemügyre a tudomány eszközeivel. Tanulmányában megállapítja, hogy az efféle termékekkel kapcsolatban „a fiatal fogyasztók kockázatészlelése alacsony, továbbá az étrend-kiegészítők és gyógyszerek együttes hatását sem ítélik rizikótényezők forrásaként”. A fiatalok e tárgybéli tájékozódási forrásait is elemezve arra lehet következtetni: az online médiában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő influencerek óriási felelősséget visznek a vállukon, hiszen a tizenéves korosztály után a fiatal felnőttek azok, akik leginkább fogyasztják az általuk reklámozott termékeket.

FGY

A Debreceni Szemle legutóbbi száma elolvasható itt.