A zsidóság olyan értékeket hozott létre, amelyek ma is példaértékűek

A zsidóság 1700 éve Közép-Európában címmel rendeztek megemlékező ünnepséget kedd délután a Pásti utcai zsinagógában, a Deutsches Kulturforum Debrecen szervezésében. Papp László polgármester köszöntő beszédében arra emlékeztetett, hogy az Európában letelepedett zsidóság – megőrizve identitását és alkalmazkodva az őket befogadó országok társadalmi elvárásaihoz – olyan értékeket hozott létre, melyek a mai napig példaértékűek az épített, a kulturális, valamint a vallási örökséget tekintve egyaránt. Papp László végül kiemelte:

Debrecen városvezetősége a Debreceni Zsidó Hitközség kezdeményezésére egy debreceni székhelyű, a közép-európai zsidóság történetét feldolgozó múzeumot hoz létre.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke hangsúlyozta: a zsidó közösség tagjai kezdettől fogva igyekeztek tudásukhoz, erejükhöz mérten mindent megtenni a város fejlődése és gyarapodása érdekében.

Tervben a fejlesztés

Ma teljes harmóniában élünk együtt Debrecenben. A helyi zsidó közösség a második legnagyobb Magyarországon, és a tavaly elfogadott Debrecen2030-program része többek között a zsidónegyed fejlesztése is – mondta Papp László. Hozzáfűzte: ez nem volt mindig így.

„Debrecent pótolhatatlan veszteség érte, amikor amikor városunk zsidó közösségének több mint fele lett a Holokauszt áldozata a második világháborúban.”

– Nem becsültük meg és nem védtük meg zsidó honfitársainkat, sem akkor, amikor a két világháború közötti zsidótörvények a jogaiktól, sem akkor, amikor az emberi gonoszság a szabadságuktól és az életüktől fosztotta meg őket – mutatott rá a polgármester, majd hozzátette: Debrecen kései bocsánatkérése gyanánt áll a zsinagóga udvarán a 2015-ben elkészült Holokauszt-emlékmű.

– Hálával tartozunk a debreceni zsidóságnak, mert olyan hazafiakat adott Magyarországnak, mint Popper Lajos és Liebermann Ábrahám, akik a Habsburgok elleni szabadságharc hősei, Rex Ferenc, a mai TEVA Gyógyszergyár jogelődjének az alapítója vagy Kardos Albert irodalomtörténész, a Debreceni Zsidó Gimnázium alapítója – mondta végül.

Gyarapító évszázadok

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke arról beszélt, hogy a zsidóság debreceni története az 1840 évekre nyúlik vissza, majd sorra alakultak meg az intézmények: imaházak, elemi iskolák, hitközségi székház és pászkasütő üzem. A közösségeke növekedése miatt 1894-ben megépült a Pásti utcai zsinagóga. A második világháború előtt 12 ezer lekelt számlát a debreceni hitközség.

„Elődeink harmonikus kapcsolatban éltek a város lakosságával, olyannyira, hogy az első zsidótörvény idején Baltazár Dezső püspök tüntetőleg karonfogva sétált Schlésinger Sámuel debreceni főrabbival vasárnap a Nagytemplom előtt.”

Katja Dormann, a Német Nagykövetség Budapest kulturális referense kiemelte: Németországban 1700 éve van jelen a zsidóság, a zsidó kultúra. Hozzáfűzte, hogy a zsinagóga új kiállításának néhány darabja mutatja be, hogyan befolyásolta a zsidó kultúra a politika, a művészet és a tudomány fejlődését.

„Sok területen találkozunk a zsidó kultúrával, mely világunkat még okosabbá és jobbá tette, de arra is sok példa van a történelemben, hogy az elmúlt évszázadok alatt megaláztatásoknak, üldözésnek voltak kitéve.”

– Felelősségünk van a múlttal és a jövővel kapcsolatban, ezért kell szembemennünk azokkal, akik kirekesztést kezdeményeznek – hangsúlyozta.

Maren Schoening, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke elmondta: több mint hat éve tűzték ki célul, hogy a német-magyar dialógust erősítsék, kulturális párbeszédet folytassanak, valamint a történelmi témákat közösen vitassák meg.

A rendezvény díszvendége Fahidi Éva Holokauszt-túlélő volt, aki a haláltábor és az azt követő időszak szenvedéseiről, kihívásairól és tapasztalatairól beszélt. Az asszony múltidézése után a fiatalok szerepét emelte ki, úgy véli ugyanis, hogy ahhoz, hogy a Holokauszt ne történhessen meg újra, a kirekesztő megnyilvánulások ellen nem csak felszólalni, hanem cselekedni kell.

Az ünnepséget Fischer Iván közreműködésével a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje zárta.

SZD