igazság, valóság, nyelvi kínok

2021.07.03. 17:28

Kemény-ügy a korszerűség: a legújabb Parnasszust mutatták be Debrecenben

Kemény István életművét mutatta be a Parnasszus, a lapszámot Debrecenbe is elhozták.

Kemény István (balról), Turczi István és Bazsányi Sándor irodalomkritikus a pandémia zártságának túléléséről is beszélgetett | Fotó: Napló-archív

Fotó: Kiss Annamarie

Rendhagyó kettős lapszámbemutatóval várták a kortárs irodalom iránt érdeklődőket nemrég a Méliusz Központi Könyvtárban, ahol az Alföld folyóirat csapata az alapításának 25. évfordulóját ünneplő, Parnasszus című költészeti folyóirat szerkesztőségét és szerzőit látta vendégül Budapestről. Az Utazó Parnasszus-sorozat részeként Turczi István főszerkesztő az aktuális lapszám centrumába állított Kemény Istvánt hozta el Debrecenbe.

Kemény István (balról), Turczi István és Bazsányi Sándor irodalomkritikus a pandémia zártságának túléléséről is beszélgetett | Fotó: Napló-archív

A kiadvány Centrum elnevezésű nagyrovatában a József Attila-díjas költő teljes életpályáját bemutatták.

Újraolvasva

„Az első húsz évben az ember az igazságot keresi, a másik húsz évében a valóságot ismeri meg, míg a harmadik húsz évben szomorkodik, hogy az első kettőt nem tudja összeilleszteni”

– összegezte a nemsoká hatvanéves Kemény István, aki szerint ez sematikus vízió az emberi életben, bombasztikus antropológiai közhely ugyan, visszatekintve mégis valamilyen vázat ad az elmúlt hat évtizednek. Turczi István szerint Kemény költészete a nyelvi kínokról szól, hogy van-e esélyünk eljutni az egyszerű szavakhoz, mint szeretet és hit, anélkül hogy ezek a szavak elkopnának. – Ha van íve ennek a pályának, az a jó értelemben vett kínlódás és korszerűtlenség a nyelvvel. Pályájának első szakaszát önmaga a „futottak még…” kategóriába sorolja, életművének egyik megkülönböztető sajátossága mégis a korszerű korszerűtlenség – fogalmazott a költőről.

Fotó: Napló-archív

– A Parnasszusban olyan költői életművek jelennek meg, melyek a Kemény Istvánéhoz hasonlóan relevánsak a magyar kortárs költészetben – tudatta a lap főszerkesztője. Két új rovat létrehozásával tizennégy évvel ezelőtt változott meg a lap struktúrája: a Centrum elnevezésű rovattal a kortársak véleményét meghallgatva, pályatársak megkérdezésével, nagyinterjúk és esszék formájában kezdtek el életpályákat bemutatni. Sokan érettségihez keresték innentől a Parnasszust, Juhász Ferenc és Nagy László kapcsán. Borbély Szilárd halála mindenkinek sokk volt, aki szereti az irodalmat. – A Revidius-rovat a már elhunyt költők tiszteletére indult el, ebben Borbély Szilárdra emlékezünk legközelebb. Újraolvassuk és jövőre bemutatjuk életművét – osztotta meg Turczi István. Szó volt arról is: a Parnasszus alapítása óta Turczi arra törekszik, hogy minden nemzedék képviselje magát a folyóiratban. – Új szempontokat és a hagyományos esszéket is igyekszünk behozni, célunk, hogy úgy olvastassa magát a kötet, hogy az elmélyültebb írásokat megengedett érzelmességű írások váltsák. Izgalmas háborgás, hullámzás a cél – fejtette ki a főszerkesztő.

SZD

Névjegy: Kemény István

József Attila-díjas költő, író

  • 1961-ben született Budapesten.
  • Írásaival először a diákírók, diákköltők sárvári találkozóján szerzett elismerést.
  • Első, ma is „vállalható” versének az 1980–1981 folyamán született Tudod, hogy tévedek címűt tartja, amely válogatott versei 1998-as gyűjteményének nyitódarabja lett.
  • 1984-es bemutatkozó kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte.
  • Sok kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon.
  • Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában