A ladányi keresztet viselte Franco Nero is nyakában

A pogányság és a kereszténység egy időben való létezésének időszakából, a IX. és X. században a város határa Eperjes-völgy részén élt nép temetőjének egyik gyermeksírjából került elő a ladányi kereszt néven hírnévre szert tett lelet az 1977-1982 közötti régészeti ásatások alkalmával. A néhány centiméter nagyságú kereszt egyedi formája, mintázata és megtalálásának körülményei miatt évekkel később önálló életet kezdett élni, és idővel Püspökladány szimbólumává vált. Felhasználták az ékszerkészítők is, és modern kifejezéssel élve, trendi volt ilyet ajándékozni. Ugyanakkor a tudomány számára is fontos bizonyítékként szolgált a honfoglaláskori magyarság életéről, arról az időről, amikor a korabeli hitvilág szokásait és jelképeit a felváltották a keresztény kultúra elemei. Mindez együtt adta azt, hogy a Déri Múzeumban őrzött és láthatóvá tett ladányi kereszt az összmagyarság egyik szimbólumává vált. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy fontos szerepet kapott a negyed századdal ezelőtt készült Honfoglalás című filmben: az Árpádot alakító főszereplő, Franco Nero, a ladányi keresztet viselte nyakláncán.

Az Eperjes-völgyben, valamint a Sárrétudvariban található Hízóföldön végzett régészeti ásatások legbecsesebb darabjait bemutató kiállítás Kincset rejtő ladányi föld címmel pénteken késő délután nyílt meg a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban.

Biztosra ment a közösség

– A kiállítás most érkezett meg Püspökladányba, valóra vált az álmon – mondta a házigazdaként elmondott üdvözlő beszédében ifjabb Györfi Lajos múzeumigazgató, akitől megtudtuk azt is, hogy 2014-ben ismerkedett meg a régészet világával a Déri Múzeumban. 2017 nyarán hazajött múzeumigazgatónk, és ezt a kiállítást már akkor elkezdte tervezni.

Dani János, a Déri Múzeum régészeti igazgató-helyettese megnyitójában részletezte a ladányi kereszt megtalálásának körülményeit. – A püspökladányi Eperjes-völgyben a IX. és X. században élt emberek sírjaiból előkerült ékszereket, használati tárgyakat mutatunk be. 1977-ben M. Nepper Ibolya kezdte az ásatást és 1982-ben lezárta. 637 temetkezést tárt fel. Honfoglaláskori temetkezésekkel indul, és Szent László korában szakadt meg a temetések sora, mintegy 180 évig használták a temetőt. Klasszikus köznép temető, átlagos gazdagságú leletek kerültek ki a sírokból. Egyikben, egy 4-5 év körüli kislány sírjában találtuk meg a ladányi keresztet, és vele együtt a pogány hitvilágra jellemző leleteket is. Az a közösség, aki eltemette őt, abszolút biztosra akart menni, mindenképpen be akarta biztosítani a gyermek pozitív megerősítését a túlvilágon.

Dani János beszélt a kiállítás másik részét képező, a Sárrétudvari határában lévő Hízóföldön ugyancsak M. Nepper Ibolya vezetésével az 1980-as évek közepén végzett ásatásokról is. Elmondta, ott mintegy 80 évig temettek, és a sírokban talált leletek alapján a régészek előtt egy kifejezetten jómódú település képe bontakozott ki. Ennek oka minden bizonnyal a honfoglalás utáni kalandozásokban keresendő. Az egyik sírban ott is találtak keresztet – ez ugyancsak látható a püspökladányi kiállításon –, ám az mesterember által gondosan megmunkált, a ladányi keresztnél lényegesen nagyobb. Az hogy miért szűnt meg mindkét településen a temetkezés, mi lett az egykori települések sorsa, azt még nem lehet tudni.

Újraindult az élet

Az eseményen jelen lévő Bodó Sándor államtitkár, a város országgyűlési képviselője köszöntőjében örömét fejezte ki a járvány utáni közösségi élet újraindulásának. Egy nehéz időszak után az alapokról kell indulni, és ehhez tökéletes választás a ladányi keresztet középpontba állító kiállítás megrendezése.

E gondolathoz kapcsolódott Vadász Ferenc, Püspökladány alpolgármestere. Mint fogalmazott, ez talán a legnívósabb kiállítás a Karacs Ferenc Múzeum életében. Majd egy személyes élményét osztotta meg azzal, hogy elmondta, egy korábbi születésnapján egy ladányi kereszt ékszert kapott, ami azóta is nagy kincs számára. Szólt arról, hogy a pandémia időszakában a múzeum nem tarthatott nyitva. Felhívta a figyelmet a megújult állandó kiállításra, a Karacs-teremre, majd biztatta az intézmény vezetését, a jövőben is bátran éljenek a pályázás lehetőségével.

Kovács Zsolt