Tudták, hogy Bárándon van Magyarország legnagyobb írógépgyűjteménye?

Több mint 120 darabból áll Magyarország legnagyobb írógépgyűjteménye, mely Bárándon, a Múltunk Házában látható. – Sokan megkérdezik tőlünk, mi köze Bárándnak az írógéphez. Itt, a Múltunk Házában mindennek van köze Bárándhoz, csak olyan tárgyakat állítunk ki, amiknek van kötődésük a településhez. Körtvélyessy Magda bárándi festőművész volt, a férje pedig írógépszerelőként dolgozott 65 évig Budapesten, az Üllői úton. Amikor Magda néni meghalt, megörököltünk 93 írógépet, azóta már több mint 120 darab van kiállítva – tudatta a Naplóval Koroknai Béla, a helytörténeti gyűjtemény kezelője. 2012-ben, a falumúzeum létrejöttekor kerültek végleges helyükre az írógépek – előtte a helyi művelődési házban voltak kiállítva –; a gyűjtemény felajánlások révén folyamatosan bővül.

Faltól falig, sőt, szinte egészen plafonig sorakoznak a kiállított tárgyak a teremben, néhány gép pedig kiemelt helyet kapott, ahogyan a legrégebbi, 110 éves darab is, melynek a mechanikája eltér a megszokottól.

– Ez egy 1910-es gép, ennek az az érdekessége, hogy nem billentyűk vannak rajta – mutatta Koroknai Béla. – Valamikor volt egy tű rajta, amit minden egyes lenyomás előtt beállítottak az adott betű felé. Egy hengeren található minden betű; miután beállították a tűvel a kiválasztott betűt, a lenyomást követően a hengerről nyomta a papírra. Olvasataim szerint, ez volt az első olyan írógép, amelyet már nagyüzemben gyártottak – ismertette a nem túl gyors, ám annál érdekesebb szerkezet ismérveit.

Erikából sok volt

Körülbelül negyven különböző típusú gép látható a bárándi múzeumban, láthatunk Erika, Underwood, Halda, valamint Mercedes márkajelzésűt is. – A Mercedes-gyár az 1929-es világválság idején leállt az autógyártással, átváltottak írógépgyártásra. Sokféle írógépünk van, Erikából van a legtöbb, de annak is több változata található itt. Az Erika név ne tévesszen meg senkit, nem idehaza, hanem az NDK-ban gyártották. Ezek főként a ’60-as, ’70-es évek írógépei voltak, a kicsi, asztali, hordozható írógépek számítottak akkoriban a legelterjedtebbnek – mondta, majd egy emlékét is megosztotta velünk. – A ’70-es években az első munkahelyemen, a balmazújvárosi művelődési házban Erika írógéppel dolgoztam. Amikor bent ültünk az irodában, ketten-hárman pötyögtünk egy-egy írógépen, akkor annak megvolt a maga zaja – idézte fel Koroknai Béla. Mint mondta, ezekkel a szerkezetekkel a másolás nem ment olyan könnyen, mint ma.

„Akkor még nem úgy volt, mint most, hogy annyit nyomtattam ki, amennyit akarok. Indigót raktunk a lapok közé, a második példány még tűrhető minőségű volt, de hogy a harmadik-negyedik lapon is látszódjon, ahhoz már erősen kellett leütni a betűket”

– nosztalgiázott. Bár most a pandémia miatt nem látogatható a múzeum, de vírusmentes időkben gyakran megfordulnak óvodás- és iskoláscsoportok a Múltunk Házában. Ők már nem tudják, mire való az indigó. A kiállított írógépek egy része ugyan nem működik, azonban a többségük még ma is használható. A látogatóknak kihelyeztek egyet, amelyen pötyöghetnek, ha van kedvük hozzá.

Több helyen jegyezték

– A 19. század végén kezdődött az írógépláz, de már a 18. században léteztek ilyen szerkezetek. Bizonyos olvasatban Kempelen Farkas találta fel az első írógépet, bár soha nem lehetett azt kimondani, ki is az írógép szülőatyja. Azért nem, mert a világon 52 helyen van bejegyezve a feltalálása. Mai napig nem lehet konkrétan bebizonyítani, de a magyar tudós már 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő számára, aki a vélhetően az első, írógép által írt levélben megköszönte Kempelen Farkasnak, hogy elkészítette a nagyszerű találmányt – mondta a gyűjtemény kezelője. Ma már talán el sem tudnánk képzelni, hogy egy ilyen szerkezeten pötyögve, papírra írjunk levelet, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az írógépekre alakították ki a ma is leggyakrabban használatos QWERTY típusú billentyűzetkiosztást.

Az egykori plébániában létesítettek múzeumot

Mindenki Múltunk Házának ismeri és emlegeti Bárándon a Balassa Iván Falumúzeumot, amely 2012-ben nyitotta meg kapuit a településen. A múzeum Báránd múltját hivatott bemutatni, minden kiállított tárgy köthető a településhez. Itt található a több mint száz darabot számláló írógépgyűjtemény, egy nagyobb kiállítóteremben a településre jellemző paraszti kultúrát bemutató kiállítóterem kapott helyet, beljebb pedig néhány foglalkozást is bemutatnak.

– A Múltunk Háza katolikus plébánia volt valamikor, a szocializmusban a téesz egyik melléküzemága működött itt. Már akkor sem volt önálló papja a falunak, Püspökladányból járt át az atya Bárándra. 2010-ben a képviselő-testület javaslatára pályázatot nyújtottunk be az épület felújítására. A teljes körű renoválás után lett helytörténeti múzeum az egykori plébániából – tudatta Koroknai Béla, a helytörténeti gyűjtemény kezelője.

„Mivel Balassa Iván néprajztudós falunk szülötte, róla neveztük el Balassa Iván Falumúzeumnak. A Múltunk Háza a beceneve, de mindenki így ismeri és emlegeti”

– mondta. Egy külön teremben emlékeznek meg a többkötetes szerző Balassa munkásságáról, az épületben egyre beljebb haladva pedig megismerkedhetünk Báránd múltjával. Különböző mesterségek is helyet kaptak a múzeumban, egy komplett fodrászműhely, egy méhészet is helyet kapott a Múltunk Házában, valamint egy működő szövőgépet is láthatunk, amellyel a mai napig készítenek szőnyegeket.

Kiss Dóra