Két évtizede fáradhatatlan a hajdúsámsoni művelődés vezetője

Tarné Hajdú Judit pontosan húsz éve kezdte pályafutását Hajdúsámson kulturális életében. Számos rendezvény, program, gyűjtés, kiállítás fűződik nevéhez, továbbá ő szerkesztette 1995-ben a Sámsoni Hírlap első számát. Judit hajdúsámsoni család gyermeke, tehát kötődése, szeretete a településhez nem is volt soha kérdéses. Lánytestvére, Anikó, szintén a helyi kulturális élet meghatározó alakja. Feleség és három gyermek édesanyja.

A sokoldalú szakember

Karrierje nem a művelődési házban indult, hanem a Sámsoni Hírlapnál. Egyetemistaként kezdte el szerkeszteni az újságot 1995-ben. Volt tapasztalata lapkiadásban, így az akkori polgármester kérte fel az első hírlap szerkesztésére. Néhány évvel később meghirdették a művelődési ház vezetői állását, mert közeledett az akkori intézményvezető, Szalánczy Józsefné nyugdíjazása. 2001. február 1-jén, pontosan húsz éve lett a közművelődési intézmény és a könyvtár igazgatója, és azóta is megszakítás nélkül végzi ezt a feladatot. Vezetőként a régi művelődési házban kezdett el dolgozni, amely könyvtár is volt egyben, majd 2006-ban átköltöztek az új, mostani épületbe.

– Bardi János kályhagyűjteményét már a régi épületben is kiállítottuk, így jött az ötlet, hogy kerüljön át az újba, de már állandó kiállítás jelleggel – meséli Judit. Az intézmény 2010-ben kapta meg hivatalosan a múzeumi működési engedélyt. Onnantól kezdve hármas funkciója van: művelődési ház, könyvtár és kiállítóhely.

Az évek során a művelődési ház támogatásával alakult meg az idén 18. évfordulóját ünneplő Muskátli Népdalkör Hajduné Hőgye Zsófia vezetésével, majd pár évvel később az Öltögetők Klubja is Dobosné Hajdu Anikó kezdeményezésére. Judit szárnyai alatt mindkét csoport számtalan elismerést ért már el. A múzeum megalapítása, az említett közösségek „megteremtése” mellett emlékezetes mérföldkövek a pályáján az első tűzijáték egy majálison, az első városnap megrendezése 2004-ben, valamint több, azóta hagyománnyá vált rendszeres program. Számos nyertes pályázat köszönhető munkásságának, jelenleg folyamatban van két projekt a Csoóri Sándor Programon belül a csoportok fejlesztésére, valamint egy Hungarikum-pályázat. Utóbbi ahhoz a települési értéktárhoz kötődik, amelynek szintén alapító tagja. Ebben a Harangi-tölgyfa, a bronzkori lelet, a kályhagyűjtemény, a Martinkai Legelő szerepel az utókornak, de ebben az évben további értékek feltárásán dolgoznak. Az intézmény egy hároméves projekt keretében Család és Karrierpontként működik, valamint elnyerte a Családbarát Munkahely és Családbarát Szolgáltatóhely címet is.

Teendők a vírus évében

Legmaradandóbb alkotásnak a településről megjelent kiadványokat tekinti: a Hajdúsámson története kétféle kiadásában, a Hajdúsámson régen és ma képeskönyv, egy szakácskönyv, egy múzeumpedagógiai füzetsorozat és több képeslap szerkesztésében működött közre.

– A vírushelyzetben is aktív évet zárt az intézmény. Igazodtunk a megváltozott jogszabályokhoz, az elmaradt rendezvényeket online formában tartottuk meg, pályázatokat írtunk, leltároztunk és amiben tudtuk, segítettük a városi kezdeményezéseket. 2021-ben szeretnénk még egy bábszakkört indítani, együttműködve a Nemzeti Művelődési Intézettel, a nagy hírű helyi Dínó Bábszakkör nyomdokain – zárja Judit a beszélgetést.

A híres kard másolata

– Az első nyolcvankilenc darab kályhát a Déri Múzeum vásárolta meg Bardi Jánostól, így letéti jelleggel állították ki Sámsonban – beszél a gyűjteményről Tarné Hajdú Judit. – Később az önkormányzat életjáradék-szerződést kötött a gyűjtővel és háromszáznál is több tárgy került hozzánk, már nem csak kályhák, hanem vasalók, mozsarak, lámpák és egyéb öntöttvas tárgyak is. Ezután következtek a néprajzi tárgyak, szoba-, konyhaberendezések, használati tárgyak gyűjtése, azzal a céllal, hogy egy majdani tájházat megalapozzunk. Közben folyamatosan kértük a régi fényképeket a lakosoktól. Ezekből már a régi épületben is volt kiállítás, majd a galérián állítottuk ki, jelenleg hely hiányában lapozó rendszerben lehet megtekinteni az értékes helytörténeti fotókat. A kiállítóhelyen láthatók még Vitéz Bakó István emléktárgyai, aki második világháborús ejtőernyős múltjával került be a köztudatba, és haláláig látogatta településünket, valamint az intézményt. Végül a közelmúltban elkészült a híres sámsoni bronzkori kard másolata egy pályázat keretében, amely egy nagyon értékes régészeti lelet a településről – sorolja a látnivalókat az igazgatónő.

Dandé Melinda

Borítókép: A sokoldalú művelődési szakember, Tarné Hajdú Judit a munkahelyén