A katolikus vallási élet egyik központja: a Szent Anna-székesegyház

A barokk stílusú épület a cívisváros kiemelkedő jelentőségű műemléke.

20200322 Debrecen fotó: Molnár Péter MP Hajdú-Bihari Napló Üres volt a Szent Anna-székesegyház, a 11.30-as misét élőben közvetítették.

Fotó: Napló-archív

A közelebbi évszázadok Debrecen nevéhez a kálvinista jelzőt kapcsolták, miközben a távolabbi századok katolikus életéről megfakultak az emlékek. A fennmaradt levéltári és régészeti források alapján a kutatók a török idők előtt e területen több mint harminc templom létezését feltételezik, ezek közül több egyidejűleg is fennállt. A történelmi forrásokból ismert templomokon, kápolnákon kívül a középkorban több szerzetesrend is kolostort alapított, ispotályt, iskolát tartott fenn a cívisváros környékén – olvasható a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár oldalon.

Stukkók díszítik

A Szent Anna-templom a reformáció után épült első – sokáig egyetlen – katolikus templom Debrecenben. Az építését gróf Csáky Imre váradi püspök kezdeményezte és anyagilag támogatta. Temetkezési helye is ez lett. Sok nehézség után 1719–1746 között készült el a barokk templom az olasz származású Johannes Battista Carlone tervei szerint, aki az egri érsek építésze volt. Felhasználták hozzá a reformáció idején elromosodott középkori Szent Anna-templom köveit. Közel 45 méteres tornyait egy tűzvész utáni helyreállítás során 1834-ben Povolny Ferenc építette, homlokzata is ekkor nyerte el mai formáját. A templom falait és boltozatait díszítő stukkók Walder Gyula építész tervei szerint készültek az 1930-as években. A templombelső 1930-as évekbeli felújítása nagy formaismeretekkel történt, így az új berendezési tárgyak megtévesztően barokk korinak látszanak. A templomot a váradi egyházmegyében korán megtelepülő piarista rend használta az általuk korábban alapított iskolával együtt. Nagy történelmi személyiségek, tudósok, művészek imádkoztak falai között. A Szent Anna-plébánián keresztelték meg Petőfi Sándor fiát. Anyakönyvi bejegyzése itt található. Két évvel II. János Pál Pápa debreceni látogatását követően, 1993-ban Debrecen püspöki székhely, így a Szent Anna-templom székesegyház lett.

A barokk stílusú épület a város kiemelkedő jelentőségű műemléke, ugyanakkor a katolikus vallási élet regionális központja és jelentős kulturális események színhelye. Főként az 1993-ban elkészült új orgonája és akusztikai viszonyai teszik alkalmassá igényes zenei rendezvények tartására.

HBN

Borítókép: A koronavírus-járvány ideje alatt az üres templomban is tartottak istentiszteletet, melyet online közvetítettek