Csábítás is emelte a kontót a kávéházi világban

– Több mint ötven éve gyűjtök, lokálpatriótaként a debreceni anyagok állnak a szívemhez közel. Itt most látható olyan helyi kibocsátású szükségpénz, ami nem került forgalomba, és érmek, iskolai jelvények is – mondta lapunknak Gyarmati József. Árvai Tünde történész pedig kávéhangulatot idéző előadással várta a látogatókat.

– Debrecenben az 1600-as években jelent meg a kávé, amikor az ide érkező Báthori Gábor fejedelemnek kívántak kedveskedni vele. Később pedig a vásári forgatagban megforduló külföldiek igényelték a fogyasztását – mondta el a Naplónak Árvai Tünde történész, aki vasárnap Cívisek csészével címmel tartott előadást a Déri Múzeumban. – Debrecenben elsőként Remetei Pál kapott kávémérési jogot, aki kezdetben sátorban árulta a népszerű feketét. Kávéház a külső vásártéren, illetve a vasútállomáshoz közel nyílt. A 19. században Debrecen kulturális és közlekedési igazgatási szempontból fejlődött, vendéglők és szállodák nyíltak a városban, így több kávézó is megjelent. Jellemzően a Piac utca és környéke, valamint a Nagyerdő volt ismert vigalmi negyed. A kávéházakban egyebek mellett tekepálya és biliárdterem is volt, ezért itt szívesen töltötték a szabadidejüket az emberek – mondta el a történész. Hozzátette: az 1940-es években a tanácsadó könyvek óva intik a lányokat a kávéházak látogatásától, ugyanakkor a 19. század végétől az asszonyok a férjükkel járnak efféle helyekre. – A nők 1907-től központi rendeletben foglaltak szerint a kiszolgáló személyzetben megjelenhettek, de ez is erkölcsi aggályt jelenthet, ezért életkorhoz kötötték a lehetőséget, csak 40 évnél idősebb nők jelentkezhettek. Emblematikus figurája a kávéházi életnek a kaszírnő, aki főként a fogyasztást figyelte, a rövid­italokat mérte. Szépségét a fogyasztás serkentésére használták; Debrecenben a mostani Petőfi tér volt a zűrös negyed, ahol több ilyen visszaélést regisztráltak – mondta.

Az irodalmi élet szorosan összecseng a kávéházi jelenléttel: Debrecenben híres találkozóhely volt írók, költők életében az Aranybika. Ady Endre egyebek mellett megénekelte az itt töltött évek szegénységét, a helyi szórakozóhelyek züllöttségét, az ott megforduló hölgyek erkölcseit.

Bucsi Bernadett Ildikó