Felavatták Szent István szobrát a megújult Dósa nádor téren

A polgármester hangsúlyozta, a jövő építésének egyik legkiemelkedőbb példája első királyunk életműve. A Szent István-életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének. – Ez a szilárd alap adta meg az esélyt nekünk, magyaroknak arra, hogy az évszázadok viharait átvészelve mai is erős és büszke, európai nemzetként képviseljük a szent király által örökül ránk hagyott eszmét: a keresztény, magyar államiságot – hangsúlyozta Papp László. Így folytatta: – 2020-at írunk, ez az esztendő az, mely úgy vonul be a történelembe, mint ami hosszú idő után újra megismertette az emberiséggel a világjárványok veszélyét, megmutatva, hogy az ember nem mindenható, és minden tudása ellenére nagyon is sebezhető. Nekünk, magyaroknak ugyanakkor egy másik, szomorú történelmi esemény miatt is emlékezetes marad ez az esztendő. Ez nem más, mint Trianon századik évfordulója, annak a békediktátumnak az évfordulója, amely szétverte a Szent István-i magyar állam egységét, de amely minden törekvés ellenére sem tudta ezidáig szétszakítani a magyar nemzet összetartozásának erős kötelékét – szólt polgármester.

Papp László kiemelte: a nemzet szellemi és lelki egységét megőrizni István király tisztelete, örökségének ápolása és gyarapítása nélkül nem lehet. Debrecen a magyar kereszténység egyik kiemelkedő központjaként, a modern nemzeti konzervativizmus zászlóvivőjeként mélyen elkötelezett államalapító királyunk eszmeiségének ápolása, erősítése és átörökítése mellett. Ezt a mély tiszteletet hivatott kifejezni a Dósa nádor téren elhelyezett Szent István-szobor.

– Ezen a téren találkozik a történelmi múlt a modernséggel, a jövővel, ahol a bennünket körülvevő épületek három évszázadot ölelnek fel, és amelyek közül az egyik, a városháza épülete adott már védelmet a magyar Szent Koronának. Itt avatjuk fel Szent István-szobrát az összetartozás évében – hangsúlyozta a város első embere. Hozzátette: – Van, ahol úgy gondolják, nincs már szükség Szent István-szoborra. Leállítják annak megvalósítását, és inkább tesznek ki szivárványos zászlót a középületekre az államalapítás ünnepe előtti napokban. Nem vagyunk egyformák. Budapesten nem lesz új Szent István-szobor, de lobog a szivárványos zászló, Debrecenbe pedig áll a Szent István-szobor, és a nemzeti színű zászló lobog. Ez a helyzet pontosan kifejezi, hogyan képzelik el ők ott, és mi itt Magyarország jövőjét.

„Mi itt úgy gondoljuk, szükségünk van nemzetünk történelmében kiemelkedő szerepet betöltő példaképekre, ezen személyek iránymutatására és érezhető jelenlétükre”

– vallja Papp László.

Az újonnan felállított Szent István-szoborral Debrecen térképen egy olyan virtuális négyszög rajzolódik ki, melynek csúcsai a városnak azokat a pontjait jelölik, ahol első királyunkra emlékezhetünk. A négy helyszín szimbolikusan utal azokra a szempontokra is, amelyek különösen időszerűvé teszik a Szent István-örökséget a ma emlékezők számára. A négyszög két pontja két templomnál található: a Szent Anna-templomban, valamint a szabadságtelepi Szent István-templom előtt. Ez a két helyszín az egyház és a hit jelentőségét emelik ki. A debreceni Szent István-emlékezet harmadik pontját a Déri téren találjuk, a virtuális négyszög utolsó, egyben legújabb pontja a Dósa nádor téren látható. A Szanyi Borbála által megálmodott és elkészített műalkotás az első, valóban köztéri Szent István-szobor Debrecenben.

– Első királyunk személye, életműve, kultusza mindannyiunk számára elérhető és aktuális. Az emlékmű megközelíthető, közelről szemlélhető, alkalmat ad meditálásra és elmélyülésre. A fekete gránit talapzaton álló, a szemlélőhöz mégis közel lévő szobor erőteljesen fejezi ki az uralkodó méltóságát és szentségét. Mindannyiunk számára érzékelhetővé válik István emberközelisége, ugyanakkor határozottsága és uralkodó arcéle. Szent István debreceni szobra nem a harcost ábrázolja, hanem az érett, a magyar államot már stabil alapokra helyező, népe között élő, azt vezető és védő uralkodót.

„Debrecen azt üzeni az összetartozás évében a szobor felállításával, hogy kötelességünk úgy élni, hogy a magyarság szellemi és lelki egységét megőrizzük és megerősítsük”

– beszélt a szobor üzenetéről Papp László. Hozzátette: – Azt kívánom, hogy 2020-ban államalapító királyunk ünnepén a múlt, a jelen és a jövendő szoros egységének tudatában éljük át a nemzeti összetartozás, a közös együttlét megtartó és megható erejét – zárta gondolatait.

Az új köztéri alkotást Papp László, Rácz Róbert kormánymegbízott, Puskás István alpolgármester, Szanyi Borbála, a Szent István-szobor tervezője és alkotója, Pósán László országgyűlési képviselő és Tasó László országgyűlési képviselő leplezte le. A történelmi egyházak méltóságai szentelték és áldották meg a szobrot, majd a jelenlévő szervezetek megkoszorúzták azt.

Kiss Dóra