És ön ismeri a nagyerdei boszorkánykastélyt?

A Medgyessy sétány nemcsak a kiváló szobrász, Medgyessy Ferenc alkotásairól, a Leveles Csárdáról és a monumentális Wass Albert-szoborról nevezetes. A Nagyerdő szívében, a Krúdy Étterem szomszédságában majd’ hét éve áll üresen a Nagyerdőn játszó gyerekek által csak boszorkánykastélynak nevezett villa. Az épület a borostyános, rézvörös tégláival és tornyaival a város egyik látványossága. Sokan gondolhatnák, hogy ebben a házban a város leggazdagabb emberei éltek a múltban, a valóságban azonban önkormányzati bérlakásokat rejtenek a falak.

Nyári lakból bérlakás

A hármasvilla 2013 óta, mióta az utolsó lakók kiköltöztek, funkció nélkül árválkodik két felújított szomszédja mellett, hasonlóan a sétány első házához. A közel százötven éves épület a történelem során állítólag bolt volt, s a legenda szerint a fadíszítésen világháborús lövedéknyom is található. Ami biztos, hogy a villasor első három épületét Debrecen 1882-es szabályozási térképén jelölték ki, amelyeket magánbefektetők építettek, majd városi tulajdonba kerültek. A villákat fűtés hiányában a tavaszi és nyári időszakban nyári lakként vehették ki Debrecen polgárai. A negyedik épület már 1830 óta állt erdőőrlakásként, később szintén bérházként funkcionált.

Az ezredforduló környékén a „boszorkánykastélyhoz” hasonlóan a négyesvilla is több évig üresen állt, alkalmas célpontként az önkényes lakásfoglalóknak. Főleg a téli időszakban, az ablakokat fedő deszkákat kibontva, több hajléktalan igyekezett melegedés reményében beköltözni a házba. A rendőrség, és nemegyszer a tűzoltóság gyakori vendég volt a sétányon, egyrészt az illegális tartózkodás felszámolása, másrészt a beltérben rakott tűz megfékezése céljából. Változást a tulajdonosváltás hozott. Egy debreceni vállalkozó 14,6 millió forintért vásárolta meg az ingatlant 2002-ben. Amikor elkezdődött az épület hotellé alakítása, állandó biztonsági személyzet vigyázott a négyesvillára. A hotel közvetlen környezetét ennek megfelelően alaposan átformálták, a Békás-tó teljes átalakításának előszeleként.

Fény az alagút végén

A debreceni közgyűlés 2017-ben hozott új rendeletet az építészeti örökségek védelméről. A rendelet céljának többek között Debrecen városképének, történelmének védelmét jelölte meg. A jogszabály tartalmazza továbbá, hogy a megfelelő folyamatos karbantartásról, rendeltetésnek megfelelő használatról, illetve fenntartásról a tulajdonos köteles gondoskodni.

Milyen jövő várhat a „kastélyra”? A hármasvilla esetében a kezdeti üresség idején a betört ablakok arról árulkodtak, hogy hasonlóan járhat, mint korábban a szomszédja, bár az elmúlt években felszerelték riasztóval, és egy tábla jelzi, hogy nem érdemes beköltözéssel próbálkozni.

A Cívis Ház Zrt.-t kérdeztük, hogy mik a város tervei a két használaton kívüli házzal. Horváth Edit kérdésünkre elmondta, hogy

sem a hármas-, sem az egyesvilla értékesítése nincs tervben.

A rossz műszaki állapotban lévő villák rendbetételére komplett felújítási tervvel rendelkeznek. Az ingatlan az önkormányzat tulajdonában van, s a villa hasznosítása a tulajdonos és a Cívis Ház mint vagyonkezelő egyeztetésével dől el a jövőben. Sürgető kérdésnek nem mondható, de a városkép miatt mindenképpen szükséges a rendbetétel, amelyre ezek szerint még néhány évig mindenképp várniuk kell a város polgárainak.

Szilágyi Gergő