Disputa Ady Endre szerelmekkel és ellenségekkel teli költészetéről

A mai kortársaknak megfogható-e, elérhető közelségben van-e a 100 éve elhunyt Ady Endre költészete? – erre is kereste a választ az „Ady 100 – rendhagyó irodalomóra Áfra Jánossal és a Birds of a feather zenekarral” című rendhagyó irodalomóra szerdán este, a debreceni újkerti fiókkönyvtárban.

A rendezvényen Pogrányi Péter esztéta beszélgetett Áfra János költő-szerkesztővel, ugyanakkor az érdeklődők is bekapcsolódhattak a kérdéseikkel, felvetéseikkel.

Az ifjú titán

Áfra János beszélt arról is, hogy tizenévesként, amikor az első epigon verseit írta, őt is magával ragadta Ady Endre lázadása. Adyról azt is felelevenítette, hogy életében nemcsak sok rajongója volt, hanem szintén sokan gyűlölték és gúnyolták, és ellenségüknek tartották.

Adynak az első két verseskötete (melyek közül az első az általa maradinak tartott Debrecenben jelent meg) még nem váltott ki különösebb visszhangot, ám a harmadik már siker lett. Ebben a betokosodott beszédmódot, költői stílust is meg akarta változtatni. Ez annyira sikerült neki, hogy emiatt nemcsak újabb irigyeket szerzett, hanem hirtelenjében „mindenki” az ő stílusában kezdett írni.

Az ő rebellis attitűdje, a saját életével viaskodó költői szerepe, az Isten iránti érdeklődése napjainkban is nagyon szimpatikus lehet a rendszerbe kényszerített, padban ülő diákoknak. Mint megtudtuk, így érzett ezzel kapcsolatban Áfra János is. A szerdai irodalomórán úgy vélte, hogy Ady ma is az egyik legnagyobb hatású költő, aki nemcsak például Térey Jánost is megfogta, hanem a verseinek és a világlátásának köszönhetően a mai fiatalok közül is sokan gondolkodnak értebben, mint a kortársaik.

Látnoki küldetés

Pogrányi Péter és Áfra János kiemelte azt is, hogy napjainkban a magyar költők közül sokan – mai szóhasználattal – sztárnak, celebnek, Adyt, Petőfit és József Attilát tekintik. Ady Endre vátesz-szerepe is fontos, az a látnoki képessége, amely révén prófétaként léphetett színre, és többek között a háború kitörését is előre látta.

Igaz, Ady Endre költészetét és verseit némelyek ma is próbálják megkérdőjelezni, mégpedig tisztán politikai alapon – mutatott rá Áfra János. Kifejtette azt is, hogy Ady Endre nagy úttörő jellege először a publicisztikáiban mutatkozott meg, és manapság is kevés az olyan jó újságíró, mint amilyen ő volt. Ugyanakkor a költészetében a szerelem és az azzal való kínlódás is folyamatosan jelen volt, akárcsak az, hogy mindenhol ellenséget látott és „termelt”. Mindez azonban az imázsa építését is szolgálta.

Ady ihlette alkotások

Az esemény részeként a Birds of a feather zenekar előadását hallgathatták meg az érdeklődők, ugyanakkor a Méliusz-könyvtár Ady-verseket illusztráló pályázatának nyertesei is átvehették az ajándékaikat. A hat díjazott: Bíró Gyuláné, Bojti Zsuzsanna, Erdélyi Zoltán Sándor, valamint Már Gyöngyvér, Pigniczki Ágnes és Győrösi Kata Laura. Az ő alkotásaik az újkerti fiókkönyvtár mini tárlatán is megtekinthetők.

Vass Attila