Félszáznál is több remekmű Boldogasszonyról

A tárlat megnyitóján Papp László polgármester köszöntötte a résztvevőket. Többek között elmondta, hogy a kiállítás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet jóvoltából jutott el városunkba, amely éppen akkor tárja ki kapuit, amikor Debrecen abban a különleges helyzetben van, hogy jelenleg napjainkat teljes egészében meghatározza a karneváli ünnepünkre való felkészülés.

Időtálló ünnep

– A Debreceni Virágkarnevál középpontjában a legmeghatározóbb gondolat, egy időtálló műnek a megünneplése, amelyet a magyar államiságnak nevezünk. Az elmúlt évezredben számos megpróbáltatás érte a magyar nemzetet, több mint 100 évvel ezelőtt országunk darabokra hullott, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar nemzet is szétesett. Megmutattuk az elmúlt évszázadok során, hogy összetartozunk, képesek vagyunk a legnehezebb helyzetben is felállni, egymás kezét megfogni, és pozitívan a jövőbe tekinteni.

„Debrecen nagyon szerencsés, hiszen az államalapítás ünnepére, talán a Kárpát-medence legnagyobb rendezvénysorozatával készülhet, a Boldogasszony kiállítás pedig igazán méltó nyitánya ennek a sorozatnak”

– mondta.

Szellemi kapocs

A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából hozták létre 2015-ben. A kiállítás számos oldalról világítja meg Szűz Máriát és a magyarság kapcsolatát. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ünnepi beszédében a kiállítás üzenetét hangsúlyozta, amely a következőket foglalja magába: művészi, lelki és szellemi kapocsként összekösse, koszorúba fonja a Kárpát-medencében és a diaszpórában szétszórt magyar nemzetünket. – Az elmúlt öt év alatt a Magyarok Nagyasszonya azt is megmutatta számunkra, hogy mindenhol otthon van szerte a Kárpát-medencében, de még azon túl is. Csodás összefüggéseket fedezhettünk fel vele kapcsolatban bármerre is jártunk. Ma eljutottunk az utolsó Kárpát-medencei helyszínünkre, ezután Rómába, az apostolok lábához készülünk, valamint majd Brüsszelbe is elvándorol a Boldogasszony kiállítás, és ezzel mondanivalója túlmutat eredeti szándékunkon.

„Az 55 kortárs magyar művészeti alkotás, ami önmagában is egy valódi csoda, a keresztény magyarság és európaiság egyetemes hírnökévé vált Európában és a világban”

– hangsúlyozta.

A kiállítást Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg, aki elmondta: a kiállítás egy teljes és kerek világba nyújt betekintést, melyben egyszerre van jelen Isten asszonya, a nemek világát életében meghaladó Szűz Mária, az Istenszülő, ki példát mutat mindannyiunk előtt. – Öt esztendővel ezelőtt 55 kiemelkedő kortárs magyar képzőművészt kértem fel, hogy fogalmazzák meg a Boldogasszonynak azt a sokrétegű, összetett képét, amelyet a művészet évezredek óta korról korra megtesz. A kiállítás megnyitására az alkotók elkészítették a műveiket, s ezzel létrehozták azt a csodát, amelyet természete szerint minden ember magában hordoz, de csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtse a kapcsolatot ég és föld, természet és teremtő között, hogy megszülessen a szakrális alkotás. Az az alkotás, amely teremteni képes, az életet serkenti, őrzi, hirdeti, és képes egyedüliként létrehozni a kultúrát.

A kiállítás küldetése, hogy az elkövetkezendő esztendőkben körbejárja a Kárpát-hazát, hitében, felelősségében és hűségében erősítse az őrt állókat, és onnan kitekintve a világ minden részéről hazahívja az elszakadt nemzettársakat. A kiállítássorozat annak üzenetét hordozza, hogy mint sok évezreden keresztül, most is a Boldogasszony zászlaja alatt lehetünk erősek, és szabadok. A hittel, az elszántsággal összefogva vívjuk meg harcunkat hagyományainkért, értékeinkért, együvé tartozásunkért – tette hozzá végül.

Nagy Emese