Gasztronómiai hagyományok felélesztéséért dolgozik a vármegye önkormányzata

A szakértők az elmúlt napokban azt tanulmányozták, hogyan lehet visszafordítani az embereket a tradicionális gasztronómiai értékek felé, egyúttal felhívni a figyelmet a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. Április 2. és 5. között került sor az Interreg Danube Program, illetve a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló SReST – Társadalmilag felelős „Slow Food” turizmus a dunai régióban – projekt nyitókonferenciájára, valamint első tanulmányútjára a szlovéniai Postojna városában, illetve az osztrák Karintia régióban. A rendezvényeken Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata részéről Tuska-Mátrai Melinda, a nemzetközi csoport vezetője, külső szakértőként pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Katonka Árpád vett részt – olvasható a hbmo-n.

A SReST projekt célja az úgynevezett „Slow Food” modell vizsgálata és hazai környezetbe való ültethetőségének előkészítése. A „Slow Food” mozgalmat a ’80-as évek végén alapították azzal a céllal, hogy megőrizzék a helyi gasztronómiai hagyományokat, visszafordítsák az embereket a tradicionális értékek felé, felhívják a figyelmet a felgyorsult világunkban egyre növekvő kész ételek és külföldi áruk fogyasztása helyett a hazai, jó minőségű, helyi alapanyagokból, hagyományos eljárással készülő, ízletes ételek fogyasztásának fontosságára, az ízek élvezetére, a minőségi, lassabb tempójú életvitelre. Mára a „Slow Food” egy globális mozgalommá nőtte ki magát, amely több ezer projektet és több millió embert érint több mint 160 országban. A „Slow Food” alapelve, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a jó, tiszta és tisztességes (fair) élelemhez.

Partnerek több országból

A nyitókonferencián a szlovén, horvát, montenegrói, szerb, szlovák, bosnyák és magyar partnerek bemutatkozása után a különböző jó gyakorlatok megismerése következett. Érdekes volt hallani a montenegrói iskolai foglalkozásokról, melyek keretében a diákokat az iskolai kertekben ismertetik meg a növénytermesztéssel, kóstolással, vagy hogy Krk-szigetén hogyan használják a mára elértéktelenedett birkagyapjút a hagyományőrzők ruháinak készítésén túl különböző ajándéktárgyak előállítására. A „Slow Food” mozgalom is bemutatásra került, amikor is az előadók többek között a biodiverzitás megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, hiszen minden mindennel összefügg.

Megtanulták, hogyan kell helyi töltött tésztát készíteni, illetve találkoztak a gazdákkal, aki szigorú követelmények alapján állítják elő termékeiket. Megismerték a különböző étterem és szálláshely tulajdonosokat is, akik kínálatában szinte kizárólag a karintiai gazdálkodók termékeiből fogyaszthat a vendég, ezáltal helyi, magas minőségű, egészséges, ugyanakkor változatos és szezonális fogásokkal találkozhat.

A „Barenwirt” étterem étlapján például a menü alapanyaga 90 százalékban a helyi gazdáktól kerül az asztalra. A Hotel Schloss Lerchenhof szinte teljesen önellátóan működik, mind energiaellátás, mind pedig az élelmiszerek szempontjából. A helyben sütött kenyérhez a saját termelésű búzát maguk őrlik meg, a sajtok a szomszédos tejgazdaságból érkeznek, a különböző sonkákat pedig szintén maguk állítják elő. Példaértékű az együttműködés és összefogás a turizmus különböző szereplői között az ellátási lánc minden szintjén.

A továbbiakban a partnerek részletekbe menően megvizsgálják egymás jó gyakorlatait, azok átvételének lehetőségét, illetve a Slow Food modell hazai alkalmazhatóságát.