2024.01.16. 14:43
Kilencvenöt éves lett a Csokonai-díjas debreceni népi iparművész, Papp Lászlóné Irma néni
Papp Lászlóné 1985-ben, nyugdíjba vonulása után kapcsolódott be aktívan az alkotómunkába.
Papp Lászlóné Irma néni 95 éves
Forrás: Kiss Annamarie
Mindene a tanítás és a művészet Papp Lászlóné Irma néninek, aki január 16-án töltötte be a kilencvenötödik életévét. Ebből a jeles alkalomból köszöntötte őt kedd délelőtt otthonában Szentei Tamás, a debreceni polgármesteri hivatal kulturális osztályának vezetője és Tóth-Vanka Judit, a szociális osztály munkatársa.
Mint megtudtuk, Irma néni családja szűkös anyagi körülmények között élt, ennek ellenére a szülők biztosították lányaik továbbtanulását. Irma és llona a Dóczy Tanítóképzőbe, Klára pedig gimnáziumba járt. Az ünnepelt már fiatalon érdeklődést mutatott a képzőművészet, elsősorban a rajzolás és festés iránt, sokoldalú tehetségét tanúsítja, hogy szép eredményeket ért el a sport, valamint az ének és zene területén is.
Tanárai korán felfigyeltek rá. Tar Zoltán rajztanár-festőművésztől külön rajzóra keretében sajátította el a rajzolás és festés alapvető ismereteit és a művészi látásmód alapelemeit. Tanára élete végéig figyelemmel kísérte és nagyra értékelte tanítványa művészi teljesítményét.
Az első sikerek
Az első sikerek már a Dóczy Tanítóképzőben jelentkeztek: az 1948. március 15-i centenáriumi ünnepségeken a megye és a város 1948-as Ifjúsági Bizottsága által rendezett képzőművészeti versenyen első helyezést ért el. Ekkor találkozott először Félegyházy László művész-rajztanárral, mint a zsűri tagjával, aki később az első, komolyabb művészi bemutatkozást jelentő ebesi kiállításának a megrendezésénél szerepet vállalt, és a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör vezetőjeként is kritikai észrevételeivel és tanácsaival folyamatosan segítette tehetsége kibontakozását.
Forrás: Kiss Annamarie
Papp Irma sport iránti vonzódása főiskolai éveit is végigkísérte: 1949-ben például távolugrásban országos főiskolai bajnok lett, de dobogós helyezést ért el 1950-ben is (magasugrásban). A tanítóképző elvégzése után nem jutott tanítói álláshoz, ezért 1948-ban jelentkezett a Debrecenben akkor induló pedagógiai főiskolára, magyar-történelem és rajz szakra.
A második évet már új helyen, Egerben kezdte. Itt szerzett általános iskolai tanári képesítést 1951-ben. Tanulmányai során jutott ideje arra, hogy kedvenc tárgyaival, a rajzolással és a festéssel is behatóan foglalkozzon. A főiskolán ismerkedett meg későbbi férjével, Papp Lászlóval, aki évfolyamtársa volt.
1951-ben házasodtunk össze, két gyermekük született, Klára és Judit, akik nagy örömömre mindketten örökölték a művészet iránti érdeklődést
– fogalmazott a Haonnak Irma néni. Hozzátette, a főiskola elvégzése után férjével először a Dunántúlra, Csákvárra kerültek tanítani. Az 50-es évek emberpróbáló időszaka nemigen kedvezett a tehetségek kibontakozásának, a főiskolán uralkodó légkör pedig egyenesen ellene hatott. Így újabb éveket kellett várni, hogy egyáltalán ismét szárnypróbálgatásra kerülhessen sor.
A cívisvárosba költözött
Megosztotta, 1954-ben szülei betegsége miatt Debrecenbe kérték áthelyezésüket, de csak a városhoz közeli Ebesen kaptak állást. A szülőváros vonzáskörzetébe kerülve – amelynek nagyon sokat köszönhet Papp Lászlóné, és amelyhez mindig hűséges is maradt –, s a korábbi művészi körökhöz fűződő kapcsolatokat felelevenítve ismét bekapcsolódhatott a képzőművészeti életbe. Rövid ideig tagja volt a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körnek, ahol Félegyházy László és Veres Géza festőművészek irányításával dolgozott.
1958-ban az ebesi Művelődési Otthonban volt az első komolyabb bemutatkozása, ahol az alkotók a falu értelmiségi rétegéből kerültek ki. A kiállított olajfestményeket és grafikákat Félegyházy László festőművész, Tóth Ervin művészettörténész és Masits László festőművész zsűrizték.
Irma néni a következő évben a hajdúszoboszlói Szinyei Merse Kör tagjaival állított ki, ezt követte a pedagógus festők tárlata a debreceni járási nevelők napján, a képzőművésznők kiállítása az 50. nemzetközi nőnapon (1960), és a megyei kulturális seregszemle képzőművészeti pályázatának II. díja (1960).
Forrás: Papp Lászlóné-archív
Új technika és eljárás
– Mint rajztanár is sokirányú művészi tevékenységet folytattam. Mindig érdekelt az új technika, az új eljárás. Ezért kapcsolódtam be 1968-ban a Hajdú-Bihar megyei Rajztanári Stúdió munkájába, ahol lehetőség adódott többféle technika elsajátítására (grafika, festés, batikolás, gyöngyfűzés, szövés stb.). Ezek egyrészt egyéni fejlődésem szempontjából voltak fontosak, másrészt tovább színesítették, gazdagították oktatómunkámat: a megismert új eljárásokat mindig beépítettem a rajzórai és a szakköri feladatok közé.
Mindent azért csináltam, hogy továbbadhassam tanítványaimnak. A fáradozásért sokszorosan kárpótolt az az öröm, amelyet később visszatérő tanítványaim szereztek azzal, hogy közülük sokan kiváló pedagógusok, művészek, mérnökök, építészek, tervezők lettek
– idézte fel az ünnepelt.
A beszélgetésből kiderült, a Bíró Lajos festőművész által vezetett Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör égisze alatt tevékenykedő Rajztanári Stúdió sok új ötlettel és ismerettel gyarapította a megye rajztanárainak munkáját. Később a stúdió szövőszékeket is vásárolt és így a rajztanárok megtanulhatták a szövés mesterségét. Velük együtt Papp Lászlóné is elsajátíthatta annak technikáját, mégpedig egy kihelyezett alkotótelepen, Hajdúnánáson, Aranyos Károlyné paraszti szövőasszonytól. Akkor még nem gondolta, hogy alig két évtized múlva a Néprajzi Múzeumban három alkalommal egymás után veheti át vászonszőtteseiért a népművészek legrangosabb kitüntetését, a Gránátalma-díjat. Ezt azonban nagyon sok munka és tanulás előzte meg.
Nyugdíj után jött az alkotás
Papp Lászlóné 1985-ben, nyugdíjba vonulása után kapcsolódott be aktívan az alkotómunkába. Ettől az időtől vezette a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ szövőműhelyét és szövőszakkörét, melyet előzőleg Tóth Pálné népi iparművész irányított. Szakmai irányítója volt a Bakay Erzsébet és Borbély Jolán nevével fémjelzett országos vászonszövő tanfolyamoknak. Elsősorban azonban pedagógus volt, magyar-történelem és rajz szakos tanárként dolgozott 34 éven keresztül. Erről a pályáról nem tudták elcsábítani magasabb, jobban fizetett állások ígéretével sem. A katedrán érezte jól magát.
Nem túlzás kijelenteni, Irma néni iskolát teremtett maga körül, amelynek kisugárzó ereje, hatóköre évről évre nőtt, s tagjai nemcsak saját maguknak, de az alma mater szerepét betöltő Kölcsey Művelődési Központnak is egyre több dicsőséget szereztek.
A kezünk csak egy eszköz, nem azzal alkotunk, az agy mindennek a vezére, általa tudunk létrehozni dolgokat. Világéletemben tevékenykedtem, az volt számomra az igazi öröm, amikor alkothattam, és ez a mai napig így van
– mondta a szülinapos.
A Haon érdeklődésére elárulta, a munkában látja a hosszú élet titkát, de hozzátette, azt dolgozzunk, amit szeretünk, mert csak abban tudunk kiteljesedni. – Mindig legyen tervünk, nem szabad gondolkodás nélkül nekirugaszkodni semminek sem, gondoljuk át, hogy mit szeretnénk, és csak utána kezdjünk bele – tanácsolta Papp Lászlóné, aki 1998-ban Csokonai-díjat vehetett át Debrecenben.
