Hajdú-Biharban van az afrikai sertéspestis egyik gócpontja – íme minden, amit a járványhelyzetről tudni kell

Horvátországban a fertőzött telepek lezárása mellett teljes állományok felszámolásába kezdtek, Romániában a háztáji sertés értékesítését tiltó intézkedések is születtek. A hazai járványhelyzetről és a teendőkről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvost kérdeztük.

Horváth Péter

Az afrikai sertéspestis hazánkban kizárólag vaddisznóállományban, és jelenleg három aktív gócban van jelen

Forrás: Illusztráció / MW-archív

Az afrikai sertéspestis a vaddisznók és a házi sertések heveny, lázas tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A hazai járványhelyzet kapcsán Pásztor Szabolcs elmondta: a vírus hazánkban kizárólag vaddisznóállományban, és jelenleg három aktív gócban van jelen. Az egyik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék ukrán és román határhoz közeli része, amely gócpont egybeolvad a debreceni Nagyerdőben talált pozitív esetekkel, majd hozzátette: a hatóság jelentős számú pozitív esetet mutatott ki a Pilisi Parkerdő északi részén, a Duna-kanyar felé történő terjedéssel. A harmadik, vírussal leginkább terhelt terület pedig Nógrád vármegye északi része.

Bár a vírus jelen van, az országos adatok bizakodásra adhatnak okot. A számok ismeretében kijelenthető, az elmúlt két év során a betegség terjedése hazánkban lelassult, gyakorlatilag megállt

– szögezte le dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. Hangsúlyozta: újabb pozitív esetek regisztrálására kizárólag a korábban fertőzöttnek minősített területeken belül került sor. A területi adatok nyomán azt is elmondta: jelentős mértékben sikerült csökkenteni a korlátozás alatt lévő területeket Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékben. Csongrád-Csanádban is javult a helyzet, ezért a vármegye teljes területe újra közepes kockázatú területté vált.

A háztáji sertésre is érdemes odafigyelni

Az afrikai sertéspestis vírusa mind a vaddisznóra, mind a házi sertésre veszélyt jelent, mindkét állatfaj fogékony a fertőzésre. Így a kis létszámú, háztáji állományok is ki vannak téve a fertőzésnek, érdemes fokozott figyelmet fordítani állatainkra.

A vírus terjedése kapcsán megtudtuk, a betegség számos módon terjedhet. Közvetlenül a fertőzött állattal való érintkezés nyomán, vagy annak vérével, testnedvével, de akár még a belőlük készült hőkezeletlen termékkel is. Állatainkat tartsuk zárva, a vaddisznókkal való közvetlen érintkezés lehetőségét kizárva

– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Ezen túlmenően természetesen érdemes számos további óvintézkedést tenni, amellyel nagyban megelőzhető az állomány megfertőződése. A főállatorvostól megtudtuk: közvetett módon, egyes ragályfogó tárgyakkal is bekerülhet a vírus a házisertés-állományba, így akár a gondozáshoz is használt eszközökkel, ruházattal, gépjárművekkel, takarmánnyal, de alomanyaggal is. Hozzátette: ezen veszélyforrások zöme könnyen és egyszerűen kezelhető odafigyeléssel és következetességgel: a fertőzött területeken tilos a sertéseket nyers zöldtakarmánnyal etetni, az alomanyagot, a szemestakarmányt vaddisznóktól elzártan tárolva 30 napig pihentetni kell. Idegeneket, főleg vadászokat nem szabad az állatok közelébe engedni, az állatok gondozói használjanak olyan ruházatot, amelyet kizárólag az állatok közelében viselnek. Időnként javasolt nem csak a cipőt, csizmát fertőtleníteni, hanem az erdő-mező járásra használt ruházatot is. Fontos itt is megjegyezni, az állati eredetű melléktermék, moslék etetése az egész országban tilos. A mezőgazdasági gépeket is tartsák távol, ha lehetőségük engedi, mosva, fertőtlenítve – részletezte az országos főállatorvos, majd hozzátette:

A vadászok egyébként fontos szerepet vállalnak a védekezésben, hiszen a fertőzést gyakorlatilag a vaddisznóállomány tartja fenn. A fokozott állatgyérítés mellett a hullakeresés és ártalmatlanítás is segít abban, hogy a fertőzést egy adott területre tudják korlátozni, így lényegesen lassul a terjedése is. Ahogyan csökken a vírusterhelés, úgy csökken a háztáji állományra való átterjedés kockázata is.

Hajdú-Bihar sertéspestis — Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
Forrás: NÉBIH

Ha megtörténne a baj...

Ha minden óvintézkedés ellenére mégis felmerülne a fertőzés gyanúja, abban az esetben sem kell pánikba esnünk. Pásztor Szabolcstól megtudtuk: a betegség rendkívül gyors lefolyású, így amennyiben az óvintézkedések ellenére is felmerül a betegség gyanúja, azonnal értesíteni kell a kezelő állatorvost. Gyanakvásra adhat okot például, ha az állat hirtelen elesetté, bágyadttá, étvágytalanná válik, vagy a bőrükön színes foltok, pontok jelennek meg. Ha bármelyik testnyílásukból vér szivárog haladéktalanul cselekedni kell. Amennyiben váratlanul elhullást tapasztalunk, felmerülhet a kérdés, hogy az állatot le szabad-e vágni, el lehet-e fogyasztani, netán értékesíteni. A főállatorvos a kérdés kapcsán leszögezte: az elhullás esetén már más a hivatalos eljárásrend. A gazda akkor jár el helyesen, ha a kezelő állatorvossal egy időben a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy a járási főállatorvost is azonnal értesíti. Megjegyezte:

az állattartó feladata ezzel itt véget ér, az elhullott állat elszállításáról és minden további szükséges intézkedésről a hivatal fog gondoskodni. A szakember hangsúlyozta: a beteg, lázas sertés húsa emberi fogyasztásra alkalmatlan. Sem saját részre, sem értékesítés céljából nem szabad levágni, elfogyasztani a betegséggyanús-állatot.

A háztól vásárolt sertéshús kapcsán a főállatorvos kiemelte, az aranyszabály itt is érvényes: háztáji állományban felnevelt sertésből származó termékeket csak legális, kistermelői engedéllyel rendelkező termelőtől szabad vásárolni. Az általa felnevelt sertéseket nyilvántartott vágóhídon kell levágatni, ahol azok állatorvosi ellenőrzésen és húsvizsgálaton esnek át, így ezek a termékek biztonsággal fogyaszthatóak.

Az intézkedések működnek

A központi intézkedések és az országos védekezés kapcsán Pásztor Szabolcs elmondta: A Magyarországon jelenleg érvényes mentesítési terv minden érintett – vadászok, sertéstartók, állatorvosok, hatósági szolgálat – számára, területi besorolás szerint tartalmazza a feladatokat, előírásokat. Ennek végrehajtása mindenki számára kötelező, ezek az előírások érvényben maradnak akkor is, ha a vaddisznóállományban további, eddig még mentes területre is elérne a fertőzés. A főállatorvos kiemelte: Amennyiben házi sertésben is igazolódna a betegség, akkor a hazai és uniós jogszabályoknak megfelelően a hatóságnak korlátozó intézkedések elrendelése mellett, ki kell alakítania a megfelelő védő- és megfigyelési körzeteket. Reményeink és céljaink szerint azonban erre Magyarországon nem fog sor kerülni, hanem intézkedéseinkkel sikerül megóvnunk a házisertés-állományt.

A kártalanítások kapcsán még elmondta, a mentesítési tervük szerves részét képezi a hozzá kapcsolódó kártalanítási eljárásrend. Ez jellemzően a vadászok számára fizetett kártalanítás szabályait határozza meg. Házi sertés esetében akkor kerülne sor kártalanításra, ha egy esetleges megbetegedés miatt hatósági intézkedésre, az állomány felszámolására kerülne sor. Ennek részletes szabályait a 74/2013. (VIII. 30). VM rendelet szabályozza.