Megmásztam a gyilkos hegyet – Debrecenben tartott előadást Varga Csaba

November 23-án, csütörtök este este nem mindennapi előadásnak adott otthont a debreceni Partium Ház. A jelenleg élő legeredményesebb magyar hegymászó, Varga Csaba látogatott a cívisvárosba, hogy egy izgalmas előadás nyomán az érdeklődők betekintést nyerhessenek az extrém hegymászás világába és a legutóbbi csúcstámadásának izgalmaiba. Csaba élménybeszámolója és az általa készített 28 perces kisfilm segítségével egy páratlan utazásra kalauzolta az érdeklődőket. Az elképesztő videónapló történései között elveszve szinte észre sem vettük az idő múlását. Ahogy közeledtünk a film vége felé, úgy vált egyre félelmetesebbé ez a különleges utazás, hiszen a Nanga Parbat 8126 méteres tekintélyt parancsoló magasságával a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa. 

Elmondta, a csúcs meghódításának kettős célja is volt: egyrészt a Nagyvárad feliratú magyar nemzeti zászló meglobogtatásával kifejezte a partiumi, nagyváradi magyarok élni akarását, másrészt a világ hetedik és Magyarország első turista szervezete, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 150 éves jubileumáról is méltón megemlékezett.

Viszontagságos út vezetett a csúcsig

Ahogy azt megtudtuk, az alaptábor 4200 méteren található. Már ez is egy embert próbáló magasság, de itt még azért javában lehet találkozni turistákkal is, hiszen a zöld rét és a barátságos hegyi lankák páratlan élményt nyújtanak. 2 napi trekkinggel nagyobb áldozatok nélkül elérhető – emelte ki Csaba. Itt több bejelentkezést is készített, és ahogyan azt említette, innen kezdte meg az úgy nevezett akklimatizációs köröket is, amely élénken foglalkoztatta a hallgatóságot, többen is kérdéseket fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. 

A hegymászó elmondta, alapvetően ezektől függ, hogy mikor tud tovább menni a csúcs felé, illetve mennyi időt kell még eltölteni az adott magasságon, mindamellett, hogy természetesen közben edzésben tartja magát. Kifejtette, fokozatosan kellett hozzászoktatnia a testét a magassághoz. Az emberi szervezet a ritkább levegő és a fokozott fizikai igénybevétel miatt több vörösvérsejtet kezd el termelni, ami segíteni az oxigénszállítást és ezáltal a teherbírást. Optimális esetben e körök alatt már a felszerelését is feljuttatja addig a táborig, ahonnan majd a csúcstámadást megkezdi. 

Felvisznek mindent, amire szükségük lehet, hogy később, ha az időjárás megfelelő, a csúcstámadásnak nekivághasson. Ez így egyszerűnek tűnhet, azonban korántsem az. A második tábor 6000, a harmadik 6800 méteren volt. Még ezekben az elképesztő magasságokban is végig dokumentálta a történéseket, videó üzenetei és bejelentkezései alkalmával páratlan lelkesedéssel és pozitivitással számolt be a körülményekről 7400 és 7500 méter felett is. A csúcs előtti utolsó bejelentkezése alkalmával közel 7900 méter magasságban, -25 Celsius-fokban, egy borzasztóan meredek, árnyékos csúcsra vezető út tárult az érdeklődők szeme elé. A hegymászó itt is hangsúlyozta, nagyon hosszú és nehéz csúcstámadás volt a zord körülmények miatt, több mint 24 órás menetelés vezetett a Nanga Parbat legmagasabb pontjáig. 

A sokk csak ezután következett

Az előadás alkalmával azt is megtudtuk, hogy szintén oxigénpalackok nélkül, Csabával közel egy időben másik 3 hegymászó nekivágott a gyilkos hegynek. Ugyan mindannyian elérték a csúcsot, de a meglepetés csak ezután jött: Csaba az ereszkedés másnapján tudta csak meg, hogy az egyik lengyel hegymászó, Paweł Kopeć a kimerültség miatt az ereszkedés során életét vesztette. A tragédia kapcsán természetesen szó esett Erőss Zsoltról is, aki az első magyar hegymászóként 1999-ben hódította meg a gyilkos hegyet. Az erdélyi születésű székely hegymászólegenda mellett Suhajda Szilárd eredményei és neve is felcsengtek, akinek halála 2023 tavaszán szintén megrázta a magyar közvéleményt.