2023.08.28. 07:00
Itt a MÁV magyarázata: ezért van túl sokáig zárva több sorompó Debrecenben
Akár negyedórát is várakozniuk kell a debreceni közlekedőknek egyes vasúti sorompóknál.
A Debrecen-Csapókertnél rendszerint hosszú perceket, akár negyedórát is várniuk kell a közlekedőknek
Forrás: Kiss Annamarie
A közelmúltban több olvasónk jelezte, indokolatlanul sokat, van, ahol 15-20 percet várakozni kell több vasúti sorompónál Debrecenben. Mint írták, a Debrecen-Csapókertnél (Szerviz úti átjáró) rendszerint hosszú perceket, akár negyedórát is várniuk kell a közlekedőknek, hogy átkeljenek a vasúti átjárón. Legutóbb, augusztus 14-én mindezt úgy kellett végigvárniuk az autósoknak, hogy végül úgy nyílt fel a sorompó, hogy egyetlen áthaladó vonat sem volt.
Továbbá arról is kapott portálunk jelzést, hogy az Ótemető utcában lévő átjárónál nyitott sorompó mellett haladt el egy vonat.
Garantált a teljes biztonság
A MÁV kommunikációs igazgatósága a Haon megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a vasúti járművek érkezésekor a vonat által lezárt érzékelő áramkör a vonat átjáróhoz érkezése előtt kellő időben elindítja a sorompózárási folyamatot, azaz előbb vörös villogóra vált a fénysorompó. Ez a pályasebességtől függően általában 14 másodperc, az érzékelő lezárását követően. Ez idő alatt az átjárónak ki kell ürülni, majd megkezdődik a csapórudak lezárása.
A vonat a teljes lezárást követően – sebességétől, vonattól (például tehervonat, személyszállító) függően – 1-4 perc alatt ér az átjáróhoz. A teljes lecsukás, amely a közúti forgalomtól történő elzárást jelenti, általában 3-6 perc tartamú. Ettől eltérően a vonat általi behatás kiegészül az állomások jelzőinek kezelésével is. Az utasítások, előírások szerint ilyenkor sem lehet a sorompózárás 10 percnél hosszabb időtartamú. Ahol ennél több, azt külön kiegészítő tábla jelzi a közút felé. A vasúttársaság arra törekszik, hogy a vasúti átjárók esetében a sorompók zárvatartási ideje ne legyen indokolatlanul hosszú, ugyanakkor a teljes biztonságot is garantálja. Ehhez a MÁV a rendőrség, a közútkezelő és az illetékes önkormányzat szakmai véleményét is figyelembe veszi
– közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága.
Forrás: Kiss Annamarie
A fénysorompó meghibásodása
A társaság kiemelte: augusztus 14-én a Debrecenből 13 óra 57 perckor Zajtára elindult személyvonat Debrecen-Csapókertnél – valószínűleg a behatási ponton belül – meghibásodott, nem közlekedett tovább. A Debrecenből 14 óra 3 perckor Záhonyba elindult személyvonat a meghibásodott vonat mögött várakozott, és feltehetőleg elkezdett zárkózni az előtte lévő vonathoz, amely szintén megzavarhatta a behatási pontot. A meghibásodott vonat elvontatásáig Debrecen és Apafa között csak egy vágányon közlekedhettek a vonatok.
A MÁV válaszában kifejtette, sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, maximum 15 kilométer per órás sebességgel közelítik meg.
Biztonsági okokból a biztosítóberendezési áramkör kialakítása olyan, hogy meghibásodás vagy forgalmi ok esetén ún. üzemzavar állapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy a közút felé nincs fényjelzés (a készülék sötét), – ahol van – a csukott állapotból a csapórúd is lassan (körülbelül 90 másodperc alatt) felnyílik, hogy a KRESZ betartása mellett a csapórudak kikerülése (szlalomozás) nélkül át lehessen haladni az átjárón akkor is, ha például a fénysorompó meghibásodott, és ne okozzon tartós fennakadást a keresztező úton
– közölte a társaság. Hozzátéve, a szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély. A fénysorompó formája egyezik az elsőbbséget szabályozó jelzőtábla csúcsán álló háromszög alakjával, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a közúton közlekedőnek elsőbbséget kell biztosítania a vonatok számára.
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
– A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
– Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
– A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/h-ás átlagsebességgel szabad áthaladni.
– Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni!
– A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
– Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
– Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.
– A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
– A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
– A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
