Ismét az aratás és a főzés volt a középpontban konyári fesztiválon

– A mezőgazdaságot is gépesítették, és ezzel óriásit változott az aratási munka is, emiatt alig-alig van már olyan ember, aki még ismeri a kézi aratás munkafogásait, fortélyait. Így sajnos az 1997-es indulástól a 2010-ig terjedő időszak 14-16 résztvevőhöz képest évről évre mind kevesebben neveznek a hagyományos kézi arató versenyünkre. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a régi tudás birtokában lévők közül csak nagyon kevesen adták át az ilyen tudásukat a fiatalabb generációknak. Ezért azonban nem lehet szemrehányással illetni őket, hiszen szó szerint, nem kenyérkérdés ma a mezőgazdaságban dolgozók számára a kézi aratás ismerete – válaszolta a Cívishír kérdésére Vig Szilárd, Konyár polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, hogy a július 8-án megrendezett jubileumi, XXV. Konyári Hagyományőrző Nap és Kárpát-medencei Aratófesztiválon miért indult a korábbinál kevesebb, szám szerint hat aratócsapat. 

Mindettől függetlenül a három konyári, valamint az egy-egy esztári, földesi és szentpéterszegi aratócsapat kora reggel nekilátott a kézi aratás előkészületéhez, majd kaszával levágták a kijelölt parcellán álló búzát, megkötötték a kévéket és bevonultak a hagyományőrző nap helyszínére, a művelődési ház tágas udvarára, ahol a csapattársak, további más baráti közösségek már főzték az ugyancsak a hagyományőrzés jegyében a gulyásételeket. És mivel a parasztember nemcsak dolgozni szeret, hanem mulatni is, a délután a szórakozásé volt Konyáron. 

A falu és a térség hagyományőrző csoportjai léptek fel. – A Konyári hagyományőrző Nap és Kárpát-medencei Aratófesztivál rendezvényünket tovább visszük, lehetőséget adunk a népdaléneklő és néptánccsoportok fellépésére, és reméljük a kézi arató versenyt is meg tudjuk még tartani a jövőben. Bízunk abban, hogy az országhatáron túli magyar településekről is érkeznek majd arató csapatok – zárta gondolatait Vig Szilárd polgármester.

CH