2023.06.15. 15:50
Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára emlékeztek Debrecenben
A Nagy Imre Társaság koszorúzási ünnepséget tartott a jeles évforduló alkalmából.
Megkoszorúzták Nagy Imre Kossuth utcai emléktábláját
Forrás: Kiss Annamarie
Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 65. és újratemetésük 34. évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzásokat tartott Debrecen önkormányzata és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete csütörtökön Nagy Imre Kossuth utcai emléktáblájánál.
Csiszár Mihály, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei alelnöke beszédében hangsúlyozta, éppen 70 éve Nagy Imre első miniszterelnöki időszakában a programja nagy változást hozott Magyarországnak: mind politikailag, mind gazdaságilag, de emberileg is igazi megváltás volt.
A munkatáborok bezárása, a kitelepítés megszüntetése, a tsz-ből való kilépés lehetővé tétele, a vallási tolerancia alkalmazása mellett Nagy Imre volt az, aki elrendelte a Rákosi-korszak politikai pereinek felülvizsgálatát
– sorolta.
Rendkívüli személyiség volt
Felidézte, 65 évvel ezelőtt, június 15-én ítélethirdetést tartottak a Nagy Imre-perben. Bűnösnek találták a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésében, és ezért őt a Népbírósági Tanács halálra ítélte. A per hangfelvétele alapján Nagy Imre utolsó szavai a következők voltak: „Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben, nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Kegyelmet nem kérek.” A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra, Gimes Miklóst és Maléter Pált halálra ítélte. A három halálraítélt kivégzésének időpontját másnapra tűzték ki, s átszállították őket Kőbányára, a Kozma utca 13. szám alatti gyűjtőfogházba. Nagy Imre utolsó óráit levélírással töltötte, ezek a levelek azonban szeretteihez sohasem jutottak el. Másnap, június 16-án, kora hajnalban elsőként Nagy Imrét végezték ki.
Csiszár Mihály leszögezte, többek közt azért tartjuk rendkívüli személyiségnek Nagy Imrét, mert akkor, amikor a bíróság előtt megmenthette volna életét, ha megtagadja a forradalom magasztos szellemiségét, ő máshogy döntött. Büszkén vállalta tetteit, tudván, hogy azokért az életével fizet.
NE
Három évtized múlva | |
1988. június 5-én a volt 1956-os elítéltek által alapított Történelmi Igazságtétel Bizottság közzétett egy felhívást, melyben követelték többek között a Nagy Imre-per során kivégzettek tisztességes eltemetését és rehabilitációját. | |
1988. június 16-án, Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temető 44-es parcellájában került sor Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettje jelképes síremlékének felavatására. Budapesten megemlékezést tartottak az Új köztemető 301-es parcellájában, illetve a Belvárosban. | |
1989. március 29-én megkezdődött Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének exhumálása. A sírok kutatói számára kiderült az is, hogy a kádári hatalom a temetői anyakönyv számára azt a hamis adatot adta meg, hogy egy Párkánynánáson született nőt, „Borbíró Piroskát” temetik. Ez a „Borbíró Piroska” azonban Nagy Imre volt. | |
1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével. |